Folyamatos növekedést mutatott az utóbbi években a szakmai zsargonban spamnek nevezett levélszemét aránya az elektronikus levelezésen belül, s e trend előreláthatóan a közeljövőben sem változik. Míg 2003-ban minden egyes elektronikus levélre három-négy kéretlen e-mail jutott, mára már levelenként legalább kilenc – legalábbis egy hazai informatikai biztonsággal foglalkozó cég, a 2F 2000 Kft. szerint. A társaság számításaiból kiderül, hogy 2004-ben egy naponta csupán ötven e-mailt fogadó kisebb cégnek is havonta körülbelül 13 200 forintjába került az a munkakiesés, amit a kéretlen levelek okoztak. Az összeg különben közel 2650 forintra csökkenthető egy professzionális spamszűrő használatával. Ugyanakkor még égetőbb ez a probléma a nagyobb vállalatok esetében. Egy 250 számítógéppel rendelkező vállalatnak éves szinten közel 40 millió forintos kárt okoznak a kéretlen levelek, míg egy professzionális spamszűrő megoldással ez az összeg a negyedére csökkenthető. A világ vezető információtechnológiai iparágelemzéssel és piackutatással foglalkozó cége, az IDC arra figyelmeztet, hogy a spamellenes megoldásokat nélkülöző szervezetek esetében az e-mail-felhasználók minden egyes nap 10 percnyi időt vesztegetnek el a levélszemét azonosításával, s a felhasználók vagy az informatikai osztály által véletlenül törölt érvényes küldemények előkeresésével. Ez, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az elvesztegetett idő csak egy része hasznosult volna, egy 5000 elektronikus levélpostaládával rendelkező cég számára évi 4,1 millió dollárnyi veszteséget jelent.
A levélszemét terjedése nyilvánvalóan elsősorban annak köszönhető, hogy a spamküldés óriási hasznot hajt az internetet illegális célokra használóknak. E tevékenység több okból is törvénysértő: a spamcímlisták – mint személyes adatok – gyűjtése, azok árusítása, valamint a számítógépek kéretlen küldemények továbbítására való jogosulatlan felhasználása bűntett. Mégis sokan húznak ebből hasznot, hiszen alacsony költség mellett, még minimális válaszadás, illetve néhány vásárlás esetén is profitot hozhat. A cégeknek okozott kár nemcsak a dolgozók munkával töltött idejének csökkenéséből adódik, hanem abból is, hogy a levélszeméttel rengeteg számítógépes vírus, illetve féreg érkezhet egy vállalathoz. A rosszindulatú vírusok és férgek okozta károkat pedig igen nehéz megbecsülni, tekintve, hogy a vállalati adatok közel 100 százaléka informatikai rendszerekben tárolódik. Igen veszélyes tendenciaként említhetjük még, hogy egyre gyakrabban érkeznek olyan levelek, amelyeknek célja személyes adataink megszerzése. A Clearswift információbiztonsági cég adatai szerint míg 2003 novemberének utolsó hetében 21 ilyen jellegű támadást regisztráltak, addig tavaly, február utolsó hetében már 579-et.
Hazánkban 2002-ben lépett életbe az a törvény, ami szigorúan tiltja az üzleti célú kéretlen levelek küldését. A szabályozás szerint ilyen levelet csak a postafiók tulajdonosának hozzájárulásával lehet küldeni, illetve minden egyes levélben lehetőséget kell biztosítani a levél fogadójának arra, hogy bármikor ingyenesen töröltethesse adatait a küldő cég adatbázisából. Bár a jogszabály már több mint két éve létezik, a hatáskörök tisztázatlansága miatt az illetékes Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) csak tavaly kezdett el foglalkozni az e témában a szervezethez beérkező panaszokkal. Mint a felügyelőség kommunikációs igazgatójától, Kathi Attilától megtudtuk, a késlekedés annak volt köszönhető, hogy a jogszabály nem nevesítette konkrétan a szervezetek hatáskörét, ezért tisztázatlan volt, hogy mi tartozik a Nemzeti Hírközlési Hivatal, illetve mi az FVF felelősségi körébe. Mivel a tavalyi év során az FVF-et jelölték meg mint eljáró hatóságot, ez az akadály elhárult – mondta Kathi Attila. A kéretlen levelekkel kapcsolatban a felügyelőség reklámfelügyeleti bírságot szabhat ki, ám ennek mértéke nincs meghatározva a törvényben. Ezért a bírság kiszabásánál a fogyasztóvédők a jogsértés körülményeit és súlyosságát figyelembe véve 50 és 100 ezer forint körüli bírságot szoktak megállapítani. Az Egyesült Államokban egyébként kéretlen levélküldés miatt az eddig kivetett legsúlyosabb büntetés 6 millió dollárt tett ki. Tavaly az FVF-hez körülbelül 50 panasz érkezett kéretlen kereskedelmi e-mail miatt. A szervezet minden egyes panaszt kivizsgált, s öszszesen 10-15 cég esetében szabott ki bírságot. E számhoz hozzátartozik, hogy gyakori az egy céggel kapcsolatos több bejelentés. Érdeklődésünkre, hogy elegendőnek tartható-e a kirótt büntetés, Kathi Attila elmondta: tapasztalataik szerint az alkalmazott szankció megfelelő visszatartó erőt jelent, hiszen eddig egyetlen már megbüntetett céggel kapcsolatos panasszal sem találkoztak.
origo.hu
Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront
