Kossuth a lakodalomban

Minden feketének a lakásában ott van Kossuth képe. Jobban tisztelik, mint mi! – így érzékeltette Kossuth Lajos tengerentúli népszerűségét egy amerikás magyar valamikor a XIX. század végén, a XX. század elején. Sosem fogjuk megtudni, hogy igazat szólt-e az elbeszélő, aki szerint a száműzetésben élő kormányzó „neuijorki” beszédével nyerte meg a színes bőrű lakosság rokonszenvét. (Állítólag azt hirdette Kossuth az állati sorban tartott négerek láttán, ha a bőrük fekete is, csak olyan emberek ők, mint mi vagyunk.) Száznegyvenöt év távlatából ugyan ki tudná kideríteni, hogyan gondolkodott Amerika fekete lakossága a magyar politikusról? Volt-e tudomása róla egyáltalán? Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy idehaza még a XX. század derekán is ott díszelgett a legtöbb parasztház tisztaszobájában az 1848–49-es szabadságharc vezetőjének arcmása, más égi s földi uralkodók képe mellett.