Az ügynöktörvény módosítása „esélyt jelenthet saját múltunk földolgozására” – jelentik ki az ügyben először tegnap megszólaló reformátusok. – Azt várjuk a törvénytől, hogy egyszer s mindenkorra tisztázza, hogyan is működött az elmúlt negyven év hatalmi struktúrájának egyik eleme, és mi volt az egyház szerepe valójában – olvasható a hivatalos állásfoglalásban. A reformátusok leszögezik, a rendszerváltozáskor nem volt lehetőségük beletekinteni az érintett iratokba, ezért az egyház 1990-ben úgy döntött, minden akkori, hivatalban lévő egyházvezető lemond pozíciójáról, a zsinat pedig két éve az önkéntes átvilágítás mellett döntött, s akkor többen kérték is önkéntes átvilágításukat.
A közlemény kitér arra, hogy „miután már a politikai rendszerváltozás előtt és azt követően a fellelhető iratok közül sokat megsemmisítettek, félő, hogy a föltárás ma már nem lehet teljes, objektív és tárgyilagos, ugyanakkor éppen a hiányosságok miatt önző politikai manipulációra és visszaélésre válik alkalmassá”. Ha a törvény módosítása nem teszi lehetővé a teljes körű feltárást, a felekezet szerint csak arra alkalmas, hogy valós társadalmi problémákról terelje el a figyelmet, és igazságtalanságával emberi tragédiákat okozzon anélkül, hogy a múlt tisztázását, földolgozását segítené. Aggasztja a református egyházat az is, hogy „éppen a jogszabály elfogadása előtt egy névtelen, ismeretlen eredetű listát a politikai közélet is komolyan vesz, maga téve kétségessé, hogy az elfogadott törvény elérheti célját”.
Ismert, egy nappal korábban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adott ki nyilatkozatot, miszerint a törvénytervezet körül keltett hangulat nem szolgál másra, mint az egyház elleni támadásra.
– Azok nevét nem kellene nyilvánosságra hozni, akik zsarolásra, kínzásra, megfélemlítésre pusztán aláírták a beszervezési nyilatkozatot – jelentette ki lapunknak Roszík Gábor evangélikus lelkész, az első szabadon választott parlament MDF-es képviselője. Hozzátette: – Azoknak viszont, akik dokumentálhatóan ártottak másoknak, továbbá azoknak, akik ezt a rendszert működtették, illetve ezek „porkolábjainak” derüljön ki a kiléte. – Ismeretes, Roszík még 1990-ben nyílt levelet írt akkori püspökéhez, Harmati Bélához, lemondásra szólítva fel őt a pártállammal való állítólagos együttműködése miatt. Harmati Béla 2000-ig hivatalában maradt, ellenben a déli egyházkerület egyházi bírósága még ’90-ben hivatalvesztéssel és palástja levételével sújtotta Roszíkot. Igaz, az evangélikus egyház országos bírósága 1991 elején visszahelyezte jogaiba. Az ügy most nyert új fejleményt, hiszen napokkal ezelőtt az internetes „ügynöklistán” felbukkant mind Harmati Béla, mind Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője neve. Harmati cáfolta, hogy személyeket megfigyelt volna, de elismerte, hogy genfi tevékenysége állami engedélyezését ahhoz a feltételhez szabták, hogy beszámolókat tegyen. Frenkl a tegnapi Nap-keltében azt nyilatkozta, bár együttműködött az államapparátussal, nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem írt jelentést, és nem ártott senkinek. Roszík Gábor minderről elmondta, nem csodálkozik a két evangélikus egyházi méltóság nevének a felbukkanásán, de a lista időzítése gyanús. Kifejtette, a botrány mégis elvezethet egy olyan ügynöktörvény megalkotásához, amely a kérdést egyházi vonatkozásban is megnyugtatóan rendezi.
Péterfalvi ledarálta a listát
Munkatársunktól
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap a sajtó nyilvánossága előtt bezúzta azt a több mint ezer nevet tartalmazó ügynöklistát, amelynek nyilvánosságra hozataláról a Political Capital Kutatóintézet kérte a véleményét. Az ombudsman elvi állásfoglalást ígért az ügyben, amelyhez szerinte nem szükséges a nevek ismerete. Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója elmondta: a listát olyan, már nyilvánosságot látott történelmi kutatások alapján állították össze, amelyek elvileg bárki számára hozzáférhetők.
Ungváry Krisztián történész szintén a Political Capital képviseletében arról beszélt, hogy a listán szerepelt az illetők életrajza, a beszervezés módja, az, hogy kivel tartották a kapcsolatot és kiről írtak jelentést.
A Political Capital azért nem várta ki a listaátadással az ügynöktörvény módosítását, mert nem szeretnék, hogy a politika diktálja a lépéseiket. Gusztos Péter SZDSZ-es ügyvivő úgy fogalmazott: egy politikával foglalkozó cég vette a fáradságot, összegyűjtötte az elmúlt másfél évtizedben a tudományos kutatásokban megjelent neveket és adatokat, azokat elvitte az adatvédelmi biztoshoz, hogy megkérdezzék: nyilvánosságra lehet-e hozni, majd erre az adatvédelmi biztos sajátos, kissé a könyvégetésre emlékeztető gesztussal megsemmisíti a listát. A magyar múltat, a magyar közelmúltat, a magyar nemzet történelmének sötét foltjait nem lehet megsemmisíteni – tette hozzá.
