Februárban a nagy várakozás ellenére nem az évértékelő beszédek, hanem a pártpolitika által nehezen kontrollálható ügynökügy és az agrártámogatások folyósítása miatti problémák uralták a médiát és a politikai napirendet. A Magyar Hírlapban közölt tanulmány szerint ezzel második alkalommal tört meg a Gyurcsány-kormány kommunikációjának lendülete (először a decemberi népszavazáskor történt hasonló). A Vision Consulting ezt a helyzetet a Medgyessy-kabinet 2002. végi, 2003. eleji politizálásához hasonlította, amikor is a szociálliberális kormány saját kezdeményezések híján legfeljebb reakciókkal tudta uralni a napirendet.
A médiaelemzést is végző társaság szerint ennek ellenére továbbra is az MSZP van jelen a legtöbb megszólalással a vezető hírekben, bár Gyurcsány Ferenc is aktív maradt. A miniszterelnök csaknem háromszor annyiszor szerepelt a vizsgált médiumokban, mint riválisa, a szintén aktív Orbán Viktor. A tanulmány szerint a kormányfő eddigi politikáját sem jellemezték „a hoszszabb időtávot átfogó projektek”, ám februárban nyoma sem volt stratégiai tudatosságnak, egyre gyakoribbá vált a naponta vagy óránként váltakozó „mappakommunikáció”.
A Vision Consulting meglepőnek tartja, hogy az évértékelők szinte egyáltalán nem bírtak tematizációs erővel, bár a Fidesz elnökének beszédét körítő formai újítások meglepték a közvéleményt, amelyben a „nagy viszszatérés” érzetét keltette a körcsarnokbeli előadás.
A politikusok élmezőnyében továbbra is több a kormánypárti, mint az ellenzéki szereplő: az ügynöktörvényt gondozó Burány Sándorral, az agrárdemonstrációk által kihívott Németh Imre miniszterrel és Hiller István MSZP-elnökkel szemben csak a Fidesz ügynökfelelősét, Demeter Ervint és az MDF elnökét, Dávid Ibolyát találjuk a lista elején.
Bakondi György: Az afrikai bevándorlók is megjelentek a balkáni útvonalon
