Legalább ötven földbe vésett, gigantikus ábrát találtak a régészek a perui sivatagban, közel Palpa városához. Az embereket, madarakat, majmokat és macskákat ábrázoló rajzok 145 négyzetkilométernyi területen szóródnak szét. Megállapították róluk, hogy alkotóik Krisztus előtt 600 és 100 között hozták létre őket, így idősebbek a múlt század elején felfedezett Nazca-rajzoknál – adta hírül az AP.
Johny Islas, az Andok Intézet igazgatója úgy véli, hogy a rejtélyes ábrák a Paracas-kultúrához tartozó indiánok művei. Az egyik rajz ugyanis hasonlít a főistenükhöz, amelynek alakja cserépedényeken is sokszor felbukkan. A Palpa környékén már korábban felfedezett árkokról Johny Islas néhány évvel ezelőtt azt tartotta, hogy a száraz vidék vízgyűjtőinek csatornáiként szolgáltak. Most azonban azt mondta: az ábrák és a vonalak valószínűleg óriási csillagászati naptárt alkotnak, amelynek segítségével meghatározhatták a mezőgazdasági munkák időpontját. Hasonló feltevések már a Nazca-vonalakról is napvilágot láttak.
Máig megmagyarázhatatlan, hogy a Nazca-sivatagban megformált állatokat – a kondorkeselyűt leszámítva – nem ismerték ezen a vidéken. A legnagyobb rejtély azonban az, hogy a tökéletes arányokat mutató formák csak magasból álnak össze képpé. A kutatók szerint az ábrák készítésének korában repülő szerkezetek nem létezhettek, pedig kezdetleges léghajóra emlékeztető rajzokat már találtak az itt előkerült cserépedényeken. Mégis kételkednek benne, hogy a hatalmas rajzolatok ezeknek szolgálhattak valamiféle iránytűként.
Váratlanul lemondta fellépését a mai főzenekar a Rockmaratonon
