Nem szavazza meg az SZDSZ-frakció Szili Katalint államfőnek, ha a szocialisták őt jelölnék a posztra – nyilatkozta Pető Iván a Magyar Narancsnak. A párt országos tanácsának elnöke szerint a képviselőcsoport „elszánt és egységes” álláspontot képvisel a kérdésben. A politikus jelezte azt is, hogy a jobboldal potenciális jelöltjét, Sólyom Lászlót sem szavaznák meg (kijelentésének okairól és esetleges következményeiről politikai elemzőket kérdeztünk meg). Kuncze Gábor párttársa kijelentéseiről elmondta, az nem az SZDSZ hivatalos álláspontja, szerinte Pető a frakció tagjaival folytatott beszélgetésekből leszűrt álláspontot közölhetett.
Úgy tudjuk, az MDF Boross Péter exminiszterelnököt jelölheti köztársasági elnöknek.
*
A demokrata fórum ugyan még hivatalosan nem döntött a kérdésben, de információink szerint erősen foglalkoznak ezzel a gondolattal. Végleges döntés néhány héten belül születhet.
Az államfő megválasztásánál a harmadik szavazás is legyen kétharmados támogatottságot igénylő – erre vonatkozó alkotmánymódosítást nyújtott be tegnap az Országgyűlésnek az MDF. Herényi Károly frakcióvezető kifejtette: a köztársasági elnök alkotmányban rögzített széles körű konszenzusos támogatottságát erősítené javaslatuk. Ismert, a most érvényes szabályozás szerint a harmadik fordulónál elegendő a voksok ötven százaléka plusz egy szavazat. Herényi szerint ha indítványukat elfogadná a Ház, s a harmadik szavazásnál sem sikerülne konszenzusos elnököt választani, úgy nyolc napon belül kötelező lenne a szavazást megismételni mindaddig, amíg az Országgyűlés ezen feladatának eleget nem tesz. – Elég furcsa, hogy éppen most áll elő az MDF ezzel a javaslattal, alig hatvan nappal az aktuális választás előtt – reagált Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: érdekes, hogy ez nem jutott eszükbe 2000-ben, amikor a második fordulóban nem érték el a kétharmadot Mádl Ferenc megválasztásánál. Balsai István MDF-ből kizárt képviselő, volt igazságügy-miniszter szerint több mint komolytalan az MDF javaslata, amely az alkotmányos berendezkedést változtatná meg egyesek személyes médiaszereplése miatt. Szomorú, hogy az antalli örökséget magának valló párt azt a részét változtatná meg az alkotmánynak, amelyet Antall József maga dolgozott ki. De erről mit tudhat Dávid Ibolya és Herényi Károly? – kérdezte Balsai, utalva arra, hogy ők akkor nem számítottak komoly politikai tényezőnek. Kuncze az MDF felvetéséről elmondta: úgy tűnik, hogy minél kisebb a párt frakciója, annál nagyobb előterjesztéseket tesznek a parlamentben.
A Professzorok Batthyány Köre tegnap azt közölte: Sólyom Lászlót szeretnék látni a köztársasági elnöki székben, ezért csatlakoztak a Védegylet felhívásához.
Giró-Szász András politikai szakértő, a Századvég Alapítvány igazgatója: Pető Iván átgondolatlan nyilatkozatot tett az államfőjelölésről és a poszttal összefüggésben felmerült személyekről. Ha ugyanis az SZDSZ Szili Katalin és Sólyom László jelölésekor nem szavazna a parlamentben, akkor az ellenzék többségbe kerülve eldönthetné, hogy ki legyen Mádl Ferenc utódja. Ez bizonyosan koalíciós szakadáshoz vezetne. A szabad demokraták a korábbiakhoz képest gyengébb alkupozícióban vannak, hiszen a párt támogatottsága a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék körül mozog.
Szabados Krisztián politikai elemző, a Political Capital igazgatója: Az ellentmondó Pető–Kuncze-nyilatkozatok az SZDSZ-en belüli vitát tükrözik, hogy önállóságukat bizonyítva konfrontálódjanak-e az MSZP-vel, súlyosan veszélyeztetve a koalíciót és annak presztízsét, vagy zsarolási potenciáljukkal élve kompromisszumra törekedjenek. Nem tartom valószínűnek egyébként, hogy a liberálisok, vállalva az óriási kockázatot, ne szavaznák meg a szocialisták jelöltjét államfőnek. Az SZDSZ-szel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor azt sem, hogy náluk mindig vannak renitensek, akik saját véleményüket akár egy voksoláskor is képviselik.
