Veszélyben az EU-alkotmány

Megállíthatatlanul növekszik Franciaországban azoknak a szavazóknak a száma, akik a május 29-i népszavazáson – éppúgy, mint a britek – nemet kívánnak mondani az európai alkotmányra. A „veszélyt” Brüsszel is érzékeli, ám a bürokraták többsége egyelőre bele sem mer gondolni, mi történik, ha az alapdokumentum elbukik.

Ötvenöt százalék. A legutóbbi felmérések szerint a franciák ekkora arányban szavaznának nemmel az unió alkotmányára, ha ma tartanák a referendumot. Május 29-ig, a szavazás napjáig ugyan sok víz lefolyik még a Szajnán, az alapdokumentum híveit azonban aligha nyugtathatja meg, hogy az ellenzők tábora napról napra nő. Sajátos helyzet, hogy épp az alkotmányt kidolgozó konventet irányító egykori francia elnök, Valéry Giscard D’Estaing honfitársai helyezkednek szinte a legelutasítóbb álláspontra Európában, holott a dokumentum készítői nem kevés energiát fektettek munkájuk népszerűsítésébe. „Az uniót közel kell vinni az állampolgárokhoz” – hangsúlyozta többször is Giscard D’Estaing, a franciák azonban valahogy mégsem tudnak megbarátkozni a jövő Európájával.
A felmérések eredményei bár sokkolók, váratlannak aligha nevezhetők. Európa-szerte egyre jellemzőbb ugyanis, hogy a társadalom alsóbb rétegeibe szorult, onnét kitörni nem tudó lakosok szinte egy emberként fordulnak szembe a politikával, tőlük így aztán nem várható, hogy támogassanak bármit is, ami az unióval kapcsolatos. Franciaországban a szegényebb, bérből és fizetésből élő lakosság jelenleg nyolcvan százaléka utasítja el az egyébként is alig ismert dokumentumot. A főként a baloldallal szimpatizáló tömeg a mindennapi pártcsatáktól sem hajlandó elvonatkoztatni, így a referendumot a kormányon való egyfajta elégtételként fogja fel.
Párizs utcáit járva nem lehet nem észrevenni, hogy az alacsonyabb presztízsű munkák jelentős részét nem franciák, hanem a távolról érkezettek végzik. Ráadásul úgy tűnik, minden nációnak meg is van a maga társadalmi szerepe – az egyik gyümölcsöt árul, a másik az utcát söpri. A főként az egykori gyarmatokról származó több millió bevándorló többsége francia állampolgár, s mint egy párizsi egyetemre járó magyar lány mondja, immár sokkal szervesebb részét képezik a társadalomnak, mint az európaiak, akik legföljebb egy-két évre érkeznek az országba. Az Elysée-palota döntéshozói számára politikai szimpátiájuk sem mellékes, ám jelentős részük azon választópolgárok számát gyarapítja (30 százalék), akiket teljesen hidegen hagy az EU jövőjét nagyban meghatározó referendum jövője.