Úgy tűnik, mintha a kormány lassan megfeledkezne a mezőgazdaságról. Legalábbis ezt mutatja a szocialista képviselők hozzáállása az agrártörvény módosításához – nyilatkozta lapunknak Czerván György, a Fidesz szakpolitikusa, a mezőgazdasági bizottság tagja. A képviselő emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi módosító javaslatokat nem előzte meg társadalmi párbeszéd, míg az érvényben lévő 1997-es agrártörvényt igen. – Nem értettünk egyet a módosítás irányával sem – folytatta Czerván György –, mert számunkra úgy tűnik, hogy a kormány ki akar vonulni a mezőgazdaságból. Míg a törvényben eddig a mezőgazdaság kiemelten fejlesztendő ágazatként szerepelt, addig most már csak fejlesztendőként gondolkodik róla a kabinet. Ráadásul kimaradt a tervezetből a hazai termékek védelme, megfeledkezett a kormány az agrárolló nyílásával kapcsolatos rendelkezésekről, pedig a helyzet romlása konkrétan kimutatható a statisztikai adatok alapján. Emellett a kormány által kialakított stratégiához nem rendeltek határidőket, ami megint csak azt mutatja, hogy lebegtetik az ágazat válságával kapcsolatos kérdéseket.
Czerván György elégedetlen azzal a passzussal is, amelyik meghatározza az agrárkifizetések reálértékét, mert a kormány az idei évet tekintené alapnak, ami a nemzeti támogatásokat nézve a legalacsonyabb mértéket jelenti. A Fidesz ezzel szemben azt javasolja, hogy a 2003-as évet tekintsék alapnak, amikor – még uniós kiegészítés nélkül – a legmagasabb volt az agrárbüdzsé mértéke. – Értehetetlen, hogy a szocialisták miért ragaszkodnak az alacsonyabb összeghez. Hiszen a nagyobb összegű nemzeti hozzájárulás segítségével enyhíthetők lennének mezőgazdaságunk hátrányai – tette hozzá a képviselő.
Az sem mindegy, hogy az FVM mikor terjeszti a parlament elé az előző évről szóló agrárjelentést – folytatta Czerván György –, mert ha azt a következő év költségvetésének beterjesztése előtt tennék, úgy ahogy ezt az 1997-es törvény is meghatározza, akkor a tapasztalatokat figyelembe lehet venni a kialakítandó agrárbüdzsé meghatározásánál. Mi azt javasoljuk, hogy az agrárjelentést a költségvetési vita előtt vagy azzal egy időben terjeszszék az Országgyűlés elé. Ellenkező esetben az előző év tapasztalatai nem építhetők be a következő év költségvetésébe, s nem lehet meglépni a szükségesnek tartott módosításokat sem. – Ha komolyan gondoljuk, hogy Magyarországon létjogosultsága van az agráriumnak, akkor nem így kellene hozzányúlni az ágazatot érintő törvényekhez, rendeletekhez. Nem elsorvasztani kellene velük az ágazatot, hanem ellenkezőleg, erősíteni, építeni – hangsúlyozta a honatya.
Az agrártörvényhez hetvenegy módosító javaslat érkezett, amelyekből mindössze négy volt kormánypárti. Az ellenzékiek közül csak tizenhetet támogatott a kormány – ismertette Czerván György, megjegyezve azt is, hogy az agrártörvény módosításának kérdése az elmúlt hetekben lezajlott gazdatüntetés miatt háttérbe szorult. Pedig egy lényeges kerettörvényről van szó, amely meghatározza a magyar mezőgazdaság jövőjét. Igaz, ez attól is függ, hogy a mindenkori kormányok menynyit tartanak be belőle.
Az SZDSZ képviseletében Kis Zoltán két – elfogadott – kiegészítést tett a tervezett módosításokhoz. Az egyik arról szólt, hogy az agrár-környezetgazdálkodást a Nemzeti fejlesztési tervvel együtt kell kezelni, mert a két terület elválaszthatatlan egymástól. A másik indítvány szerint a kormány nem csupán törekszik a törvény betartására, hanem köteles végrehajtani az abban foglaltakat. – A két kifejezés között jelentős különbség van, egyáltalán nem mindegy, hogy ebben a kérdésben miként fogalmazunk – mondta Kis Zoltán. Hozzátette, a tervezetet az összes módosítással együtt alkalmasnak tartja arra, hogy megoldja a mezőgazdaság problémáit.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
