Az igazságügy-miniszter Petrétei József nemrég nyújtotta be a parlamentnek egyéves beszámolóját az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozására, valamint a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására tett eddigi kormányzati lépésekről, s a további feladatokra új határozati javaslatot terjesztett elő.
Kosztolányi Dénes (Fidesz) lapunknak elmondta: alapvető kérdésekben még a kormányon belül sincs egyetértés. A beszámolóból kiderült: az ingatlan-nyilvántartás felügyeletéről a kormány további vizsgálatokat tart szükségesnek. Nem oldották fel a dilemmát: A bíróságokhoz kerüljön-e a feladat, vagy maradjon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál? – Ugyanez volt a helyzet egy évvel ezelőtt is, csakhogy az akkor kért forrásokat nem biztosították sem anyagi sem politikai értelemben – állította Kosztolányi. Szerinte egyetlen eredmény, hogy a földhivatalok feldolgozták hátralékaik jelentős részét. – Az Igazságügyi Minisztérium jogászainak viszont egy év is kevés volt ahhoz, hogy döntsenek, az ingatlanok adásvételekor az illetékfizetésig elidegenítési tilalmat vezessenek-e be a lakásmaffia jellegű bűncselekmények megfékezésére. A korábbi határozattal szemben nem kártalanítják az áldozatokat sem, hiszen a nemzeti civil alapprogramot – amire a kormány hivatkozik – nem erre a feladatra találták ki. A Fidesz elutasítja az új országgyűlési határozati javaslatot, mert az semmi újdonságot nem tartalmaz, másrészt a végrehajtásra – tételes tárcamegnevezés nélkül – általánosságban kéri föl a kormányt, ráadásul a határidőket egységesen év végéig tolták ki – szögezte le Kosztolányi Dénes.
Mint arról korábban beszámoltunk, legalább nyolcszázmillió forintra lenne szükség a lakásmaffia elleni hatékony küzdelemhez, ám az idei központi költségvetésben egy fillér támogatás sem szerepel.
A most benyújtott határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy az anyagi, személyi feltételek felmérésével, az Európai Unió tagállamai ingatlan-nyilvántartási rendszerének tanulmányozásával folytassa az előkészítő munkálatokat a hatékonyabb és az uniós követelményekhez illeszkedő megoldás kialakítása érdekében. A feladatok forrásaként a 2006-os költségvetést jelöli meg az előterjesztés, amelynek általános vitája a jövő héten várható.
– Nem értek egyet azzal, hogy a jövőben a parlamentnek semmi szerepe ne legyen a lakásmaffia elleni küzdelemben – nyilatkozta lapunknak Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) országgyűlési képviselő, aki az egykori lakásmaffia-albizottság elnökeként a napokban informális ülésre összehívta az egy éve megszűnt testület tagjait, ám a beszámolóról és az új javaslatról most nincs egyetértés. – A legnagyobb gond, hogy az áldozatok továbbra sem jutnak anyagi támogatáshoz, s azzal sem értek egyet, hogy a régi határozatot teljes egészében hatályon kívül kellene helyezni. Ugyanakkor módosító javaslatokkal javítani lehet az előterjesztésen – jelentette ki Devánszkiné. Hozzátette: az eltelt időszak sikertörténete például a földhivatalok hátralékainak feldolgozása. Tizennyolc megyében már nincs feldolgozatlan ügyirat, Pest megyében minimális az elmaradás, a fővárosban pedig a több száz- ezres irathalmaz néhány ezerre csökkent, s az új eljárásokat országszerte a törvényes határidőn belül intézik a hivatalok.
Török-Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Egyesülete elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: továbbra is követelik, hogy a korábbi lakásmaffia jellegű bűncselekmények elkövetőinek teljes körét, így az esetekben tevékenyen részt vevő ügyvédeket, közjegyzőket is vonják felelősségre. A károsultak érdekvédelmét ellátó civil szervezetnek az idei központi költségvetés ugyan 50 millió forintot juttat, az elnök asszony mégis elégedetlen, mert egyelőre a támogatásnak csak egy részét kapták meg. – Nyáron újabb demonstrációkat, konferenciákat szervezünk, hogy felhívjuk a figyelmet a lakásmaffiaügyek megoldatlanságára. Emiatt már a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnál és más nemzetközi fórumokon is feljelentettük a magyar államot – közölte Török-Szabó Erzsébet.
Az ügyben egyébként más szervezetek is lépni kívánnak. Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke a múlt héten bejelentette: egy közhasznú társaságot hoznának létre a lakásokkal elkövethető visszaélések visszaszorítása és az ingatlanszakma társadalmi megítélésének javítása érdekében. Az elképzelést a Magyar Ingatlan Szövetség (MAISZ) is támogatja. Gerő Péter, a szakmai testület alelnöke lapunknak elmondta: az adásvételek előzetes vizsgálatával jelentősen csökkenthető a bűncselekmények száma. Úgy véli azonban, hogy az ötlet alkotmányossági aggályokat is felvet, körültekintően kell eljárni.
A MAISZ a saját, ingatlanforgalmazással és -közvetítéssel foglalkozó tagjainak mindenesetre már fényképes kártyát állított ki, ezzel is növelve az ügyfelek bizalmát – tudtuk meg.
A sutba dobott határozat. Az Országgyűlés 2004. június 22-én 353 igen szavazattal, azaz 91 százalékos többséggel fogadta el a 71/2004. számú országgyűlési határozatot az „ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről”. A többpárti lakásmaffia-albizottság javaslatára többek között felkérték a kormányt, hogy a 2005. évi költségvetési javaslat előterjesztésével egyidejűleg biztosítson pénzügyi forrásokat az Igazságügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az – akkor még – Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium számára a végrehajtáshoz.
