Idén 3,6 százalékos GDP-bővülésre számít a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. A kutatók emlékeztettek rá, hogy a GDP-növekedést tavaly a beruházások és az export generálták. Ezzel párhuzamosan csökkent a fogyasztás növekedési üteme, így megteremtődtek a fenntartható növekedés feltételei.
A gazdaságkutatók az idei évre 3,5 százalékos átlagos inflációt várnak, míg a beruházások és az ipari termelés bővülését hét százalékra teszik. A folyó fizetési mérleg hiányát 8,2 százalékra, hétmilliárd euróra, a külkereskedelmi mérleg hiányát négymilliárd euróra prognosztizálják. Az államháztartás GDP-arányos hiányának mutatóját a korábban várt 4,8-ról 5 százalékra módosították. A kutatók a munkanélküliségi rátát idén hét, jövőre 7,2 százalékra várják. A nettó reálkeresetek növekedését idén 3,5, jövőre 3,7 százalékra teszik. Bartha Attila tudományos munkatárs ismertette: a közép-európai valuták reálfelértékelődése régiónkban számottevő volt. Ezért a versenyképességi problémákat nem szerencsés az árfolyammal magyarázni.
A szakemberek szerint tavaly romlott az EU-ban Magyarország relatív pozíciója, hiszen a nyolc kelet-közép-európai EU-tag közül Csehország mellett Magyarország nyújtotta a leglassúbb bővülést, s hazánkban volt a legnagyobb az ikerdeficit, vagyis a folyó fizetési mérleg és az államháztartás együttes hiánya. A kutatók az év második felére 252 forintos átlagos euróárfolyammal számolnak.
A felvetésre, hogy az autópálya-építésekhez több száz milliárd forint értékű hitelt venne fel a kormány által megbízott társaság, s így nem a költségvetést terhelnék, Ádám Zoltán tudományos munkatárs azt felelte: úgy tűnik, a pénzügyi kormányzatot kevésbé zavarja az államadósság alakulása, mint a folyó fizetési mérleg hiánya. Bartha szerint ez szomorú, s a görög gazdálkodásra emlékeztet.
origo.hu
„Szinte mindennap vágnak kerítést” – mutatjuk, mi zajlik a déli határunkon
