Civilizálatlannak nevezte a tévések viselkedését Ramzi Azbarga, és hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetemen ilyesmivel nem szokás üzletelni. Úgy nyilatkozott: ezek a formalinban ázó, preparált szervek évekig tanulmányozásra alkalmas állapotban tarthatók, így az is előfordulhat, hogy külföldről vagy más magyar városból szállították Debrecenbe azokat a felvétel idejére. Parragh György dékán pert helyezett kilátásba arra az esetre, ha a norvég TV2 felvételeiről kiderül, hogy nem a valóságot tükrözik. Parragh György elmondta: az egyetemi vizsgálat az ügyben lezárult, megállapításait átadták a rendőrségnek, illetve az oktatási és az egészségügyi tárcának. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a norvég tévé felvételein látható emberi szerveket a Debreceni Egyetem anatómiai intézetéből vitték volna ki. A nyilvántartások darabra stimmelnek.
A vizsgálat fényt derített arra is, hogy az intézet boncmestere több alkalommal beengedett a hivatalos 8–17-ig tartó tanulmányi időn túl is a boncterembe diákokat, és ezért egyszer szóban, egyszer pedig írásban intette meg őt az intézetet vezető Antal Miklós professzor. A boncmestert, aki nem ismerte el, hogy a diákokat ellenszolgáltatás fejében engedte volna be illegális boncolásra, felfüggesztették állásából, és fegyelmi vizsgálatot kezdeményeztek ellene, ám ezt is felfüggesztették arra az időre, amíg a rendőrségi nyomozás lezárul. Antal professzort viszont, akinek intézetvezetői megbízatását múlt hétfőn ugyancsak felfüggesztették, tegnap visszahelyezték állásába. Szerettük volna a rehabilitált intézetvezetőt is megkérdezni a történtekről, ám ő nem volt jelen a tegnapi sajtótájékoztatón, mert azzal egy időben vette át az Akadémiai Díjat Budapesten.
Az egyetem által kiadott hivatalos közlemény szerint az intézmény szakmai vezetése kegyeletsértésnek tekinti az emberi tetemeken végzett tanulmányok bemutatását erre nem jogosultak számára. Elítéli azon hallgatókat, akik az anatómiai preparátumok televíziós bemutatásához hozzájárultak.
Parragh György dékán ennek kapcsán elmondta, az egyetemi hallgatóktól érkezett névtelen jelzések alapján a gyanúba keveredett norvég fiatalokat – információink szerint két diákot – a belső vizsgálat során meghallgatták, ám ők tagadták, hogy részt vettek volna az akcióban. A dékán kérdésünkre elmondta: ha bizonyosan kiderül, hogy kik vettek részt az egyetem jó hírnevét sértő forgatási akcióban, az érintettek ellen fegyelmi is indulhat, ami akár a szervügyeskedők kizárásával is végződhet. A dékán elmondta azt is: megvizsgálják, hogyan lehet még tovább növelni a diákok lehetőségeit a szervek tanulmányozására. Már most is van ugyanis lehetőség arra, hogy öt diák együttesen 28 dollárért öt óra után is boncolhasson, ha erre igényt tartanak. Az illegális boncolások körüli botrány nyomán viszont fontolóra vették, hogy kódkártyás megoldással ellenőrizzék, hogy ki mikor lép a boncterembe. Ilyen rendszer már van az egyetem biofizikai intézetében. Működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A dékán kérdésünkre elmondta: az egyetemen tanuló külföldiek szemeszterenként 8000 dolláros tandíjat fizetnek. Végzés után elhelyezkedési gondjaik nincsenek, mert a Debreceni Egyetem által kibocsátott orvosi diploma megítélése igen jó. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy két héttel ezelőtt megkapták az amerikai akkreditációt is.
Mit filmezett a norvég tv2? Még az avatatlan szemlélő számára is furcsák lehettek azok a felvételek, amelyeket a Debrecenben tanuló norvég diákok készítettek az állítólag az egyetem boncterméből kilopott emberi szervekről. Ha a norvég TV2 weblapján megtekintjük az eredeti, nem a hazai televíziós csatornák által leadott, csak egy pillanatra felvillanó felvételeket, ez az érzésünk csak fokozódik. Egyértelműbben fogalmazva: mintha nem is emberi agyvelőt tartana két gumikesztyűs kéz, olyan kicsi a lefilmezett agy, az emberi koponya pedig olyan amorf, hogy eredete felismerhetetlennek látszik. Főként az tűnt hihetetlennek, hogy ezek a szervek egy nemrégiben boncolt emberi holttesthez tartoznának. Többekben még az is felvetődhetett az anyagot figyelve, hogy talán nem is emberi eredetűek a norvég TV2 által világgá röpített fotókon ábrázolt testrészek. A lapunk által megkérdezett orvos szakértői vélemény részben megerősítette észrevételünket. A név nélkül nyilatkozó orvos szerint a képek alapján valóban nem emberi eredetűek a norvég televíziósok által közzétett képeken látható szervek. Az agy a formalinos tartósítás miatt zsugorodott össze annyira, de nem tűnik emberinek. A fejrészletről az állapítható meg, hogy szintén formalinos tartósítás után van, s azért olyan torz, mert részben már preparált. Ez utóbbi körülmény viszont még inkább megkérdőjelezi a történet hitelességét. Ha ugyanis nemrég boncolt holttestről lett volna szó, nem lehetne ennyire összezsugorodva az agyveleje, s nem vált volna a preparálástól, a formalinos tartósítástól a felvételen látható koponyadarab sem annyira alaktalanná. Egyáltalán: miért kellene nekünk „bemondásra” elhinnünk, hogy ezek a formalinban áztatott maradványok tényleg az egyetem boncterméből származnak? A norvég kereskedelmi televízió ezt a bizonyítandó tételt nagyvonalúan átugrotta, és semmilyen ténnyel nem támasztotta alá. Valójában azt sem lehet tudni, hogy Magyarországon készültek-e a felvételek az inkriminált emberi maradványokról. A hitelességgel kapcsolatos kételyeinket csak növelhetik a norvég TV2 eddigi tevékenységét kísérő szenzációhajhász elemek. Mintegy fél évvel ezelőtt az oslói repülőtér biztonságosságába vetett hitet ásták alá egy akciójukkal, amely a nyugati sajtó szerint sokkolta a norvég pilótákat. Történt ugyanis, hogy a személyzeti bejáró biztonsági rendszerét kijátszva bejuttatták egyik emberüket az éppen indulni készülő repülőgépre. A történteket filmfelvételen dokumentálták, s ezzel nagy vihart kavartak múlt év decemberében. A manőver azt volt hivatott bizonyítani, hogy játszi könnyedséggel feljuthatnak akár egy bombával is a terroristák a norvég főváros légikikötőjében várakozó gépekre. Hasonlóan a fentiekhez, az önreklám motiválhatta a vezető norvég kereskedelmi tévét egy másik kampányízű projektjében is, ami jelentős riadalmat váltott ki nem csak Norvégia-szerte. A kilencvenes évek második felében azzal az álhírrel döbbentették meg a lakosságot, hogy egy kergemarhakóros kutyát találtak az országban. Hiába, a nézettségi index nagy úr. Olyannyira nagy, hogy a norvég TV2 nem szaladt rögtön a rendőrségre, mikor a tudomására jutott, hogy a legnagyobb norvég hajógyár egyik volt alkalmazottja hackerként feltörte a cég számítógépes rendszerét. Megszámlálhatatlan ügyfél adatát szerezte meg így, s bizalmas információk áramlottak ki a nyilvánosság elé, romba döntve a nagyvállalat hitelét. A kaján prezentáció a nézettségi mutatókat felfuttatta. Sokakban felvetődött a gyanú, hogy a hacker bosszújában nem csupán a külső szemlélő, semleges bemutató szerepét játszotta a norvég csatorna. Ha már hackereknél tartunk, érdekes egybeesés, hogy a hazai TV2 honlapján szintúgy „sztárolják” a hackereket, mint norvég megfelelőjüknél. A magyar TV2 nemrégiben fensőségesen mosolygó portrét mutatott be arról a húszéves norvég hackerről, aki az Apple cég biztonsági rendszerét törte fel. Nem kizárólag a magyar és a norvég közvéleménynek, de még a norvég miniszterelnöknek is sok kellemetlenséget okozott az északi kereskedelmi tévé. Bondevik kénytelen volt visszavágni a norvég TV2 egy komikusának, aki kíméletlen kritikájával nevetségessé próbálta tenni őt. Tudjuk, a reality show-k iránti vonzalom a kereskedelmi csatornákat az egész világon jellemzi. A norvég TV2 műsorpolitikájában közismerten kiemelt szerepet kapnak a Big Brother-szerű elemek. Hogy ennek több a szenvedő alanya, mint a kedvezményezettje, azt az iménti példák és talán a magyarországi történések is illusztrálják. Hogy a jó ízlés határait legalábbis feszegetik, de sokszor át is lépik, azt a norvég TV2 kínálatában is megjelenő „házimamapornó” is alátámasztja. A norvég TV2 honlapját amúgy jobb, ha kiskorúak elől elzárva tartjuk, hiszen még felnőttkorúak felügyelete mellett sem ajánlott a legfiatalabb korosztályok számára. A Debreceni Egyetem boncterméből való szervkicsempészést bizonyító képeket nem találunk ugyan rajta, ám más testrészekkel kapcsolatos demonstrációs anyagokat bőséggel. (M. D.)
