A vasárnapi francia népszavazás eredménye alapján éppen ezt a reményt találták illuzórikusnak a franciák, és a felmérések szerint ugyanezt utasítják majd vissza holnap még nagyobb arányban a szintén az Európai Unió magját alkotó Hollandia népei. Az unió intézményeiben valóban tapintható volt a csalódás: nemcsak az uniós lobogó csüngött félárbocon, de Josep Borell Fontelles, az Európai Parlament elnökének, a láthatóan haraggal vegyes elkeseredettségét nehezen visszatartó Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács soros, luxemburgi elnökének és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének közös nyilatkozata is Brüsszel mély csalódottságát tükrözte. Az egyik mondat azonban világosan utalt arra, hogy az elutasításért nem csak a szavazókat és a francia kormányt hibáztatják: „Magunknak is fel kell tenni a kérdést, hogy (…) miként járulhatunk hozzá e projekt jobb megértéséhez, amely nem lehet legitim anélkül, hogy a polgárokra hallgatnánk.” Tegnap Barroso, az uniós bizottság kialvatlan vezetője a francia visszautasítást „igen súlyosnak” ítélte, és lényegében elutasította azt, hogy az 54,87 százalékos arányban elvetett alkotmányos szerződést újratárgyalják. Barroso hozzátette – hosszú hetek találgatásának véget vetve –, hogy semmiféle B terv nincs.
Hegyi Gyula szocialista képviselő a francia elutasítást általában értékelve azt jelentette ki a Magyar Nemzetnek, hogy a francia választók üzenni kívántak saját kormányuknak, amely a jóléti állam neoliberális leépítésén munkálkodott, és véleményük szerint már a tíz újonnan csatlakozott ország integrálása is elég feladat – Törökország belépése pedig meghaladná az unió képességét. Arra a konkrét kérdésre, hogy a francia népszavazás eredménye milyen hatással lesz a román és a bolgár bővítésre, Hegyi Gyula azt felelte, hogy most elsősorban a baloldali pártok 55 százalékos többsége vetette el az alkotmányt, és ha ez hozzájárul a CDU/CSU szeptemberi győzelméhez Németországban, akkor könynyen lehet, hogy minden további bővítés csúszik. Egyébként a szavazás eredménye azt is mutatja, hogy a globalizációval szemben kritikus gondolatoknak Európában tömegbázisa van, tette hozzá. Gyürk András néppárti képviselő lapunknak elmondta, hogy június közepén az Európai Tanács vezetőinek feltétlenül reagálniuk kell a kialakult helyzetre, és választ adniuk arra, hogy mi lesz a bővítés következő körével. Szájer József, a magyar néppárti frakció vezetője pedig azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a nem szavazat negatívan érinti a kisebbségek jogait, valamint az egyházak függetlenségét, amelyek nem szerepelnek a nizzai szerződésben.
Annyi biztos, hogy azért Brüszszelben nem mindenki osztotta a világvége hangulatot. Mint az Egyesült Királyságot az unióból kivezetni kívánó Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja európai parlamenti brit frakciójának vezetője, aki megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy „természetesen örül a franciaországi eredményeknek (…), de azt tudni kell, hogy a bürokraták nem adják fel csak azért, mert a nép nemet mondott”. Hozzátette: „nagyon féltékenyen kell őriznünk szabadságunkat, mert a brüsszeli bürokraták az alkotmány rendelkezéseit most cseppenként akarják majd beadagolni, abban a reményben, hogy azt nem vesszük észre.” A lapunk által szintén megkérdezett dán Jens-Peter Bonde, az Európai Parlament euroszkeptikusainak vezetője elmondta: fantasztikus éjszakát élt át a francia nem után, amelynek láttán csak azt tudja javasolni, hogy az irdatlan hosszú, 480 oldalas alkotmányt rövidítsék le húsz oldalra, amelyet mindenki megért, és ezt a húsz oldalt az igen és a nem pártiakból egyenlő számban álló szakértők dolgozzák ki.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
