Finisben a betegcsere ügye

Várhatóan napokon belül lezárják a tavaly júliusban a szegedi II-es kórházban történt, halálesettel végződött betegcsere ügyében indult nyomozást. A rendőrség – értesülésünk szerint – két orvos, egy ápoló és egy beteghordó esetében tesz majd vádemelési javaslatot az ügyészségnek.

Ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tavaly, a júliusi, tragikus szegedi betegcsere ügyében.
Decemberben meg is nevezték a gyanúsítottakat: Sz. Sándor és E. Attila orvost, H. Károly ápolót és B. Ferenc beteghordót. A tíz hónapja folyó vizsgálat egy-két napon belül lezárul – tudtuk meg a rendőrség illetékesétől. A nyomozás eredménye hivatalosan ezért még nem ismert, de kiszivárgott hírek szerint hamarosan vádemelési javaslatot tesznek az említettek ellen az ügyészségnek. Amennyiben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelnek vádat, akkor egy évig, míg foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók az érintettek, ha bűnösségüket a bíróság is megállapítja. Emlékezetes: 2004. július 3-án két nyolcvanéves beteget vettek föl a szegedi városi kórház II-es részlegének sürgősségi betegellátó osztályára. Itt azonban összecserélték a két beteg leleteit, így tévedésből Kovács Bélát szállították át agyműtétre a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájára, ahol felnyitották a koponyáját. Ekkor vált világossá a műtétet végző orvos számára, hogy nem őt kellett volna megoperálni.
Kovács Béla a műtét után három nappal – anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna – meghalt, míg Berkó Vincét többórás késéssel tudták csak megműteni. Ő hónapokkal később a városi kórház krónikus belgyógyászati osztályán vesztette életét, de az intézmény vizsgálata szerint az ő halála nem volt összefüggésben azzal, hogy a betegcsere miatt csak késve műthették meg. A városi kórház az eset után fegyelmi vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként bejelentették: két ápolót és egy beteghordót elbocsátanak, de az ügyeletvezető orvos felelősségét – mivel ő akkor nem közalkalmazottként, hanem vállalkozásban ügyelt – nem firtathatták. Az elmarasztalt dolgozók a munkaügyi bírósághoz fordultak jogorvoslatért, a kórház vezetői pedig ezután jelezték: hajlandók peren kívül megegyezni velük, és tovább foglalkoztatják őket. Mivel a bíróság is jóváhagyta az egyezséget, a dolgozók újra munkába állhattak.