Zárt ülésen, személyi ügyekkel folytatta tegnap májusi munkájának második napját a Fővárosi Közgyűlés. Információnk szerint többek között arról döntöttek, hogy egységesen 6 százalékkal emelkedik a főváros tulajdonában álló egyszemélyes cégek vezetőinek a fizetése. A három nagy társaság, a BKV Rt., a Főtáv Rt. és a Közterület-fenntartó Rt. vezérigazgatója júniustól havi 630 ezer forintot vihet haza. A Csepeli Szennyvíztisztító beruházását lebonyolító Enviroduna Kft. két ügyvezetőjének fizetése viszont több mint 720 ezer forint lesz. A prémiumokat átlagosan az éves fizetések 150 százalékában állapítják meg. Ide tartozik, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Aba Botond, a BKV elnök-vezérigazgatója a tavalyival szinte megegyező mértékű, csaknem húszmillió forintos prémiumának húsz százalékkal való csökkentését. Ezt a közlekedési társaság szabályszegő járatritkítási intézkedése miatt rendelték el.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület kezdeményezésére szeptembertől megduplázzák a jelenleg 19 útvonalon 42 autóbusszal közlekedő éjszakai járatok számát Dél-Pesten átszervezik a nappali közlekedést is, továbbá a budai 112-es busz vonalát pedig meghosszabbítják a belvárosig már júliustól.
A képviselők elfogadták azokat a szeptember 1-jétől érvényes új bérletárakat, amelyek a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) első lépéseként a főváros közigazgatási határain belül a MÁV és a Volán kijelölt járataira is érvényesek lesznek. Egy harmincnapos összhálózati BKSZ-bérlet árát 6875 forintban határozták meg. A tanulóknak és a nyugdíjasoknak ugyanezen időszakra 2596 forintot kell fizetniük. A koalíciós többség szavazataival megalakították a Budapesti Közlekedésszervező Kht.-t, amely részben az eddigi BKSZ Előkészítő Iroda szerepét veszi át, és feladata közé tartozik majd az utazás forgalmi-bevételi ellenőrzése, javaslatok kidolgozása, beruházások és a teljes tarifaközösség előkészítése. A társaság tagja lesz még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint Pest megye önkormányzatának hivatala. Bagdy Gábor (Fidesz–MKDSZ) kifogásolta, hogy nem a közgyűlés, hanem a Főpolgármesteri Hivatal az alapító, míg a cég különféle testületeiben nem a tulajdonos önkormányzat képviselteti magát, hanem köztisztviselők végzik ezt a munkát.
Bár heves vita kísérte a fővárosi jelzőlámpák úgynevezett LED-es fénypontokra cserélésének előterjesztését, végül egyhangú döntés született a gyakran meghibásodó izzók kiváltásáról. Mivel a fővárosnak nincs pénze a teljes cserére, vállalkozásba adják a munkát, ezt összekötik a szervizeléssel.
Ugyancsak egyöntetűen támogatta a közgyűlés az idei útfelújítási program azon részét, amelyben a főváros által biztosított hárommilliárd forintból a kerületek közbeszerzési eljárásai alapján további harminc kilométer hosszú útvonal felújítása készülhet el augusztus és október között. Ismert, a főváros a kezelésében álló főútvonalakon 47,8 kilométernyi munkát végez jövő héttől kezdődően szeptemberig. Utóbbi költsége 5,6 milliárd forint.
A Fővárosi Közgyűlés idén is közszolgáltatási szerződés alapján támogatja a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkáját százmillió forinttal, a Budapesti Határőr-igazgatóság működését 65 millióval, továbbá 84 fővel bővítik a Fővárosi Közterület-fenntartó Felügyelet létszámát, a korábban erre a célra elkülönített 250 milliós keretből. A vitában elhangzott fővárosi elvárás, hogy az érintett szervezetek még kiemeltebben ellenőrizzék a külön felsorolt, frekventált fővárosi területeket, elsősorban az aluljárókat és a pályaudvarokat, valamint a veszélyes közlekedési útvonalakat, gyalogátkelőhelyeket, kerékpár- és buszsávokat.
Az ellenzék egységesen elutasította, a koalíciós többség azonban támogatta a fővárosi tulajdonban álló, mintegy 22 ezer négyzetméteres Esztergom–Sípolóhegyi Ifjúsági és Természetjáró Kemping 250 millió forintos indulóáron történő értékesítését. A fideszes és miépes képviselők felelőtlenségnek tartották a privatizációt.
A főváros egészségügyének jövőjét meghatározó előterjesztések közül a korábban már kht. formában működtetett Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ tőkeemeléséről szóló javaslat váltott ki nagy vitát. Moskovits Péter, a pénzügyi bizottság MSZP-s elnöke javaslatára végül elhalasztották a tervezett külső befektetők bevonásáról szóló javaslatrészt. Emellett kiderült: a Főpolgármesteri Hivatal jogászai hibásan nyújtották be korábban a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Kht. alapító okiratát, ezért a bíróság hiánypótlásra szólította fel az önkormányzatot.
Az Észak-pesti Kórház nem eladó! – ezzel a feliratú transzparenssel ismét tüntettek tegnap a Fővárosi Közgyűlés ülésén. A testület ugyanis napirendre tűzte azt a megállapodástervezetet, amelynek alapján az 1945 előtti munkáskórház, majd csaknem négy évtizedig szovjet katonai kórház héthektáros területének hasznosítását a XV. kerületi önkormányzatra bízzák. A főváros és a kerület közös tulajdonán a tervek szerint szociális, egészségügyi, rekreációs létesítmény kapna helyet, ahol jelenleg is járóbeteg-ellátás van. Tíz XV. kerületi civil szervezet viszont attól tart, hogy plaza vagy lakópark kerülne ide. Kupper András, a Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője emlékeztetett, ide kórházat terveztek, s az MSZP is egészségügyi fejlesztést ígért. Végül a baloldali többség a tiltakozások ellenére megszavazta az előterjesztést.
A szocialisták ellenében az SZDSZ és az ellenzék képviselőinek szavazataival határoztak arról, hogy a közgyűlés szükségesnek tartja a Varga Jenő (más néven Jevgenyij Varga, a magyar és a nemzetközi úgynevezett munkásmozgalom figurája, tanácsköztársasági népbiztos) Közgazdasági Szakközépiskola nevének megváltoztatását. Szintén elfogadták a képviselők Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes javaslatát, hogy szeptembertől az interneten lehessen követni a közgyűlés üléseit. Ezt a fideszes Soltész Attila hónapok óta szorgalmazta, de az ő javaslatait rendre leszavazták.
Mégis megvonták Atkári jogkörét. Demszky Gábor korábbi értesülésünkkel szemben mégis megvonta Atkári Jánosnak, az SZDSZ-frakcióból kizárt, immáron független főpolgármester-helyettesnek a maradék jogkörét is. – A frakció döntése után nem volt más választásom – erősítette meg lapunknak a főpolgármester. – Ismert, az MSZP–SZDSZ-koalíció szocialista képviselői már évek óta bírálták Atkárit úgymond fiskális politikája miatt. A múlt év végén beterjesztett költségvetési koncepcióját azonban már a szabad demokraták sem támogatták. Így a főpolgármester megvonta tőle a gazdasági területet, s most az adóügyeket is. Atkári közölte: továbbra sem mond le, úgy érzi, hogy eddig is többet dolgozott, mint főpolgármester-helyettes társai együttvéve. A Fidesz–MKDSZ-frakció váratlan támogatásáról szólva még megjegyezte: Budapest érdekében mindenkivel kész együttműködni.
