A közelmúltban alakult meg a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, amelynek tagjai olyan kis és közepes méretű borászatok, amelyek az elmúlt tizenöt évben felépítették vállalkozásaikat, de arra már nem futotta erejükből, hogy az őket körülvevő jogi környezettel is foglalkozzanak. Ennek következtében nem túl kedvezőek a rendelkezésükre álló feltételek – tájékoztatta lapunkat Jásdi István, a szövetség elnöke. A szakember hangsúlyozta: ma már nem elsősorban a kormánnyal, hanem az unióval kell a borászoknak a csatát megvívniuk.
– Csatlakozni szeretnénk az európai szőlő- és bortermelők szövetségéhez, hogy 2010-től részt vehessünk az európai borászat alakításában. Az uniós szövetség célkitűzései közé tartozik a regionálisan jellemző termékek és alapanyagok előállítása, konyhák fenntartása. Ez a mi szempontunkból is fontos törekvés, hiszen hiába fejlődött a hazai borászat, nem alakultak ki azok az éttermek, amelyek hiánya az ágazat további fejlődését is akadályozza – mondta Jásdi István.
A szövetség tagjai az elnök szerint úgy ítélik meg, hogy a hegyközségek szerepe egyre inkább csak a hatósági tevékenységre korlátozódik. Mindemellett meg kell oldani a melléktermékek kezelésének problémáját, mert az egyetlen hazai lepárlóhely nem alkalmas az összes törköly és seprő feldolgozására. Olyan kereskedelmi csatornák kiépítésére volna szükség, amelyek függetlenek a nagy láncoktól és a helyben értékesítést ösztönzik, nagyobb jövedelmet biztosítva a borászatoknak. – Nálunk elapadtak az e célt segítő uniós és hazai források. Azt is lehet mondani, hogy kevés az igazán működő borút Magyarországon – tette hozzá Jásdi István. Az elnök az ágazati feladatok között említette a borhamisítás elleni fellépést, amelynek jóval hatékonyabbnak kellene lennie.
A Magyar Bormarketing Kht.-t a Magyar Borakadémia, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Pannon Bormíves Céh, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) alapította. A társaság szeretné előmozdítani a magyar borok nemzetközi hírnevének öregbítését, a piaci viszonyok átláthatóbbá tételét, a magyar borok eredet- és minőségvédelmét. Jelezte társulási szándékát többek között az Egri Borért Egyesület, a Duna Borrégió Egyesület, a Tokaj Reneszánsz és a Magyar Borrendek Országos Szövetsége is.
A HNT szeretné elérni, hogy az unió szőlőtermelő országainak gyakorlatához hasonlóan hazánkban is nullakulcsossá váljon a bor jövedéki adója. Ma Magyarországon literenként nyolc forint terheli a bort, ami jelentős versenyhátrányt okoz. A HNT tervezete szerint a forgalmazók a literenként nyolc forintot – ami évente 1,2-1,5 milliárd forintos összeget jelent – nem a jövedéki adóba, hanem egy másik alapba fizetnék be, melyet a magyar bormarketing támogatására és a borhamisítás és a számla nélküli forgalmazás visszaszorítására használnának fel. Így a pénz az ágazatban maradhatna.
Magyar siker Bordeaux-ban. A Szent Gaál Pincészet nagy sikert aratott a világ legrangosabb borversenyén, a Challenge International Du Vinen Bordeaux-ban. Kovács Tibor pincészete két borral nevezett, és mindkettőt jutalmazták. A 2003-as évjáratú Cabernet Franc (Passionata) aranyérmet, a Cabernet Sauvignon Strázsahegy pedig – ugyanebből az évjáratból – ezüstérmet kapott. (V. A.)
