Napi sajtószemle

Periodistadigital.com
Aki a médiát uralja, sorsunkat határozza meg címmel a spanyol hírportál arról számol be, hogy az Egyesült Államokban kétezer újságíró tartott „csúcskonferenciát” a média megreformálása érdekében. Az újságíróknak mindinkább elegük van abból, hogy „televízióink és újságjaink a hatalom hangszóróivá váltak” és hazudnak – olvasható a részletes beszámolóban.


Le Monde.fr
A francia kommunisták nemtetszésüknek adtak hangot, amiért az Európai Parlament határozatban ítélte el a sztálinizmus bűneit és a szovjet uralmat Közép- és Kelet-Európa fölött. Az EP kommunista küldöttei a határozat ellen szavaztak. Most azt állítják, írja a liberális, vezető francia lap, hogy ez a határozat „relativizálja” a náci bűnöket.

*****
A lap folyóirat formátumú hét végi mellékletének egyik címlapsztorija, hogy az újság egyik munkatársa behatolt egy növekvő hatalmú titkos New York-i „Kabbala” központba (a Lexington Avenue és a 48. utca sarkán). A „zsidó inspirációra” indított klubban számos filmsztár is megfordult már, mint például Madonna.


Antiwar.com
A jobboldali Patrick J. Buchanan, Nixon elnök volt beszédírója, korábbi republikánus párti elnökjelölt, történész és tévésztár rendkívül provokatív esszét jelentetett meg a háborúellenes, baloldali amerikai on-line portálon ezzel a címmel: „Érdemes volt megvívni a II. világháborút? – Sztálinnak igen.” Bush Rigában kimondta a szörnyű igazságot, hogy mi jutott diadalra az Elbától keletre. Nem a szabadság. Hanem Sztálin, az évszázad leggyűlöletesebb zsarnoka. „Ahol Hitler milliókat ölt meg, Sztálin, Mao, Ho-si Min, Pol Pot és Castro tízmilliókat.” Buchanan hozzátetszi: „Európa keresztényei sohasem zárták szívükbe szovjet rabtartóikat és sztálinista kvizlingjeiket.” Buchanan felteszi a kérdést: „Ha Jalta a kis népek elárulása volt, amely épp olyan immorális volt, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum, akkor miért tiszteljük Churchillt és Rooseveltet?” Nagy-Britannia és Franciaország Lengyelországért üzent hadat Németországnak. A vége több százezer brit és francia halott, birodalmak vége, Lengyelország és a többi kelet-európai ország pedig szovjet uralom alá került. Megérte? – teszi fel a kérdést a szerző.


Dolomiten
A szuverén Ausztria kezdettől fogva öntudatosan lépett fel az autonómia ügyében, s elsősorban Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter, valamint Kurt Waldheim ENSZ-nagykövet diplomáciai mesterfogásainak köszönhető, hogy a dél-tiroli német kisebbség ügye 1960-ban az ENSZ elé került, ami meghatározó lépés volt az autonómiához vezető úton – közli az osztrák államszerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából a dél-tiroli lap.