Elméletileg nem érintheti a fűszerpaprika-import a hazai hungaricumként kezelt, és földrajzi árujelző oltalom alá eső kalocsai és szegedi fűszerpaprikát, mert a magyar élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai szerint import fűszerpaprika-őrlemény bedolgozása esetén tilos magyar tájkörzetre utalni, márpedig a szegedi és a kalocsai jelző arra utal.
Az élelmiszerkönyv a hatályos jogszabályokban előírtakon túl azt is kimondja, hogy a teljes mennyiségben importból származó fűszerpaprika-őrlemény belföldi forgalomba hozatala esetén fel kell tüntetni a származási ország nevét, az import fűszerpaprika-őrlemény bedolgozása esetén az importőrlemény mennyiségét. Ezen túl fel lehet tüntetni az előállítás helyére való utalást is – például kalocsai csemege fűszerpaprika-őrlemény, vagy éppen szegedi csípős csemege fűszerpaprika-őrlemény –, ha nem kevernek hozzá importárut.
– Eredetvédelmi vagy földrajzi védelmekre vonatkozó szabályozások szerint csak akkor lehet ilyen megkülönböztető jelzést feltüntetni a csomagoláson, ha a gyártók eleget tesznek a vonatkozó előírásoknak, s a termék is megfelel ezeknek – nyilatkozta Katona Antal, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács titkára. Amennyiben a gyártók import árut kevernek hozzá, más megjelölést kell alkalmazni, feltüntetve a keverési arányt is – tette hozzá a szakember.
A gyártóknak sok igényt kell kielégíteniük, hiszen egyes vevők ragaszkodnak a földrajzi árujelzővel védett paprikához, másoknak viszont elég, ha a termék Magyarországról származik, s akadnak olyanok is, akik csak a számukra szükséges minőséget és az árat tartják szem előtt – ismertette a szakember. A kalocsai és szegedi elnevezések 1997 óta állnak földrajzi árujelző oltalom alatt, míg hasonló uniós védelmük folyamatban van.
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
