Nagy érdeklődés kíséri az emberek részéről a július 11-én kezdődött és augusztus 14-ig tartó országos nagy tüntetéssorozatunkat, vidékről is sokan betérnek sátrainkba, ám a nyári szünetüket töltő politikusok messze elkerülik a Parlament előtti Kossuth teret – nyilatkozta lapunknak a demonstráció szervezője, Török-Szabó Erzsébet. A Sors-Társak Egyesülete elnöke elmondta: követeléseik között évek óta szerepel a lakásmaffia áldozatainak kártalanítása, a kicsalt ingatlanok eredeti tulajdonviszonyainak visszaállítása, a felelősök megbüntetése, a politika- és korrupciómentes igazságszolgáltatás. – Utóbbi csak akkor lehetséges, ha a bűncselekmények elkövetőit és segítőiket, közöttük ügyvédeket, közjegyzőket, végrehajtókat is felelősségre vonják. Mivel Magyarországon több ezer lakásmaffiás ingatlancsalásról tudunk, s az ilyen esetekben hozott ítéletek száma még az egy tucatot sem éri el, a köztársasági elnöknél kezdeményezzük mindazon bírók felmentését, akik szerintünk esküjükhöz méltatlanul, alkotmánysértő módon nem védték meg állampolgári jogainkat – fogalmazott Török-Szabó Erzsébet.
Mint arról korábban beszámoltunk, a civil szervezetnek a magyar állam ellen a strasbourgi emberi jogi bírósághoz és más nemzetközi fórumokhoz februárban benyújtott kereseteit már regisztrálták. „…peres eljárást kívánunk indítani a Magyar Köztársaság ellen, mert nem biztosítja az állampolgárok egyes csoportjainak az alkotmányban rögzített s a törvények által védett jogait. Ez alatt azt értjük, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a saját lakásához, joga van ahhoz, hogy a törvény előtt egyenlő bánásmódban részesüljön, és joga van ahhoz, hogy a hatóságoknak benyújtott panaszát jogilag elfogadható időn belül kivizsgálják, s a hatályos törvények alapján ítéleteket hozzanak” – írták a keresetlevélben. A civil szervezet hét pontban összegezte, hogy szerintük az állam többek között megsértette az alkotmányt, a polgári törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt. Azért folyamodtak nemzetközi fórumokhoz, mert Magyarországon minden hatósághoz, közjogi méltósághoz eredménytelenül fordultak, s felvetéseikre jogorvoslási lehetőséget nem találnak. Az áldozatok kárát ezermilliárd forintra becsülik, a keresetben kérik a kártalanítás mértékének megállapítását.
Tervezik a kormány feljelentését is, mivel szerintük még az Országgyűlés korábbi határozatát sem tartották be, és úgy vélik, hogy jogsértően fogadtattak el egy új, szerintük semmitmondó határozatot.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) országgyűlési képviselő, az egykori lakásmaffia-albizottság elnöke a mostani tüntetéssorozatot nem kívánta kommentálni. – Úgy érzem, hogy mindent megtettem az ügyben, az egyesületnek pedig azt kívánom, hogy e súlyos társadalmi probléma megoldatlanságára sikerrel hívja fel a közvélemény figyelmét – mondta Devánszkiné, aki sikernek tartja, hogy legalább a földhivatalok nyilvántartásait sikerült rendbe tenni.
Kosztolányi Dénes, a volt albizottság fideszes alelnöke viszont azt ígérte: még a nyáron az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben tavaly elsöprő többséggel, a pártok konszenzusával elfogadott országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése miatt. Az ugyanis megnevezte a kormányzati felelősöket, s határidőket szabott a feladatok elvégzésére, míg a mostani döntés csak egy év végi beszámolóra kötelezi a kormányt. Az ellenzéki politikus a Sors-Társak Egyesülete álláspontjához hasonlóan azt állítja: a lakásmaffia áldozatainak arcul csapása, hogy a kormány nem adott pénzt az előírt feladatok végrehajtására, s a jövő évi keretre sem vállalt garanciát. Kosztolányi tavaly 800 millió forintra becsülte azt az összeget, amelyből akár egy év alatt visszaszorítható lenne az ingatlancsalás.
Török-Szabó Erzsébet emlékeztetett: a rendszerváltozás után, a kilencvenes évek közepén száznál is több szervezett bűncsoport alakult, s a bűnözők földhivatali dolgozók, jogászok, hivatalos személyek segítségével, zömében magánhitelezés címén szerezték meg sok ezer honfitársunk lakását.
– Kizárólag ügyvédek és földhivatali döntéshozók közreműködésével tevékenykedhetnek szabadon az ingatlancsalók. Ugyanakkor ma is áldozat lehet bárki, ha nem elég elővigyázatos. Az ingatlancsalók ellen az egyik legjobb védekezés, ha a tulajdonunkban lévő házra, lakásra és más ingatlanra jelzálogot jegyeztetünk be, mert bármilyen tranzakcióhoz a bank hozzájárulása szükséges – fogalmazott korábban Szentmiklósi Péter ügyvéd, aki szerint az egyetlen hatékony módszer a rendőrségi, ügyészségi, igazságszolgáltatási fellépés. – Amennyiben egy-egy csalót, hamisítót szigorúan elítélnének, mindjárt csökkenne az esetek száma – fűzte hozzá a jogász.
Az állam felelősségét, illetve azt, hogy a nyomozó hatóságok tevékenysége évekkel ezelőtt erőtlen volt, a politikusok sem vitatják, ám a kormánykoalícióhoz és az ellenzékhez tartozó képviselők egyaránt úgy vélik, az elévült esetekben már nincs mit tenni. Mindezt elfogadhatatlannak tartják a civilek. Demonstrációjukra mindenkit várnak, azt is, aki már a lakásmaffia áldozata lett, és azt is, aki kellő információ hiányában áldozat lehet. Legfőbb céljuk, hogy Magyarországon végre legyen jogbiztonság, közbiztonság, létbiztonság. Emlékezetes, 2002-ben, az akkori ellenzéki MSZP-nek, a mai vezető kormánypártnak választási plakátjain ugyancsak szerepelt e három jelszó.
Nem létező források. Az Országgyűlés 2004. június 22-én 353 igen szavazattal, azaz 91 százalékos többséggel elfogadta az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozatot. A többpárti lakásmaffia-albizottság javaslatára többek között felkérték a kormányt, hogy a 2005. évi költségvetési javaslat előterjesztésével egyidejűleg biztosítson pénzügyi forrásokat az Igazságügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az – akkor még – Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium számára a végrehajtáshoz. Az idei költségvetés azonban nem tartalmazza a lakásmaffia elleni küzdelem költségeit. A tavasszal elfogadott új határozati javaslat pedig ismételten felkéri a kormányt, hogy „az anyagi, személyi feltételek felmérésével, az Európai Unió tagállamai ingatlan-nyilvántartási rendszerének tanulmányozásával folytassa az előkészítő munkálatokat a hatékonyabb és az uniós követelményekhez illeszkedő megoldás kialakítása érdekében”. A feladatok forrásaként a 2006-os költségvetést jelölték meg.
