A legrosszabb adófizetői morállal rendelkező adózók a kis- és középvállalkozások – állítja az adóhatóság napokban közzétett jelentése. A „kis hal” ellenőrzése azért nagy gond a hivatalnak, mert sok munkával viszonylag kevés adóhiányt állapíthat meg, s a hatékonyságot keményen számon kéri az APEH-en a felügyeletet gyakorló Pénzügyminisztérium. A kicsikre így leginkább akkor kerül sor, ha valamelyik kiemelten ellenőrzött körbe tartoznak – most éppen az evások vannak soron –, vagy valaki felhívja az adóhatóság figyelmét a vállalkozásra.
A legtöbb adózó számára derült égből villámcsapás, amikor becsönget hozzá az adóhatóság revizora. Az adóellenőrök munkájának részleteit az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy a helyszíni ellenőrzést előzetes értesítés nélkül is lebonyolíthatja a hatóság. Ha zárva találja a cég székhelyét vagy telephelyét, nincs joga oda behatolni. Előfordulhat az is, hogy nem engedik be, bár odabentről zaj szűrődik ki. Ekkor feljegyzést készíthet, de az ajtónyitás elmaradásáért nem büntetik az adózót, hiszen nem várta az ellenőr látogatását. Ha magánlakásban van a cég székhelye vagy telephelye, s a csöngetésre ajtót nyitnak, de valamilyen indok miatt nem engedik be az ellenőrt, nincs joga behatolni. Ha a cégvezető zárkózik el az ellenőrzéstől, akadályoztatás címén bírságra számíthat. Ha családtag az ajtónyitó, nincs büntetés. Az adóalany személyazonosságának megállapításához az ellenőr igazoltathatja a lakásban tartózkodókat. A cél az, hogy az ellenőrizendő cég képviselőjével kapcsolatba kerüljön. Ha ez nem sikerül, a revizor többnyire értesítést hagy, hogy mikor jön legközelebb, vagy behívja személyes meghallgatásra a hivatalba az illetőt.
Ha nem meglepetésszerű, hanem szokásos ellenőrzésről van szó, a revizor feladata: megvizsgálni a cégiratokat, könyveket, esetleg a házipénztár tartalmát. Ebben az akadályozhatja meg, ha ezeket az adózó nem a helyszínen tárolja. Az iratok lehetnek egy másik, az APEH számára bejelentett helyszínen, illetve a könyvelőnél.
Megesik, hogy az adózó azt állítja, az iratok megsemmisültek, elvesztek. Ezt hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ha feltörték az irodát vagy a gépkocsit, s ekkor tűntek el az iratok, rendőrségi feljelentésre van szükség. Ha csőtörés vagy tűzeset miatt semmisültek meg, akkor a tűzoltóság vagy a biztosító igazolása szükséges. Az ellenőrök azonban a megsemmisült bizonylatok egy részének utólagos pótlására szólíthatják fel az adózót.
Ellenőrzés a lakásban. A munkaügyi ellenőrök és az adórevizorok ellenőrizhetik, hogy a magánszemélyek legálisan foglalkoztatnak-e a háztartásukban házvezetőnőt, takarítót vagy magántanárt – tette közzé az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Az adóhatóság emlékeztet, hogy augusztus elsejétől új alkalmi munkavállalói könyv került forgalomba. Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállaló kérelmére a lakóhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központ állítja ki díjmentesen. A háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánszemélyeknek adminisztrációs kötelezettségei is vannak: részletező nyilvántartást kell vezetniük. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait és adóazonosító jelét, a munkadíj összegét, a közteherjegy értékét, valamint a munkavállaló aláírását.
