Vádat emeltek Sas József ellen

Vádat emeltek adó- és járulékcsalás miatt a Mikroszkóp Színpad direktora, Sas József és társa, B. Béla ellen; a Fővárosi Főügyészség az aktákat a bíróságra továbbította. A vád szerint a színházigazgató 51 millió forint jövedelemadót és járulékot titkolt el az adóhatóság elől, amelyből az eljárás megindulása alatt 24,4 millió forintot visszafizetett.

Hétrendbeli adóbevételt jelentősen, illetve nagymértékben csökkentő adócsalás, folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás és magánokirat-hamisítás miatt vádat emeltek tegnap Sas József színidirektor, valamint társa, B. Béla ellen – tájékoztatta lapunkat Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügy iratait a bíróságra továbbították.
A vád szerint Sas József a Mikroszkóp Színpad Alapítvány képviselőjeként, illetve a Mikroszkóp Színpad Kht. ügyvezetőjeként 1997-ben szerződést kötött B. Béla egyéni vállalkozóval azért, hogy a színházigazgató kikerülje az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit. A két fél névleg arra szerződött, hogy B. Béla munkákat szerezzen a színházigazgatónak, valamint a nevében szerződéseket kössön. Ezek azonban nem valósultak meg, így a szerződés fiktív voltát az elvégzett munka hiánya bizonyítja. A szerződés értelmében a Sas József művészeti tevékenységéből, illetve a szponzoroktól származó összegek B. Béla bankszámlájára kerültek, amelyeket a vádlott később készpénzben fölvett. Ebből tíz százalékot levont, a többit pedig átadta Sas Józsefnek. Az így megszerzett pénzt az önadózó direktor viszont eltitkolta az adóhatóság elől, azaz nem fizetett utána személyi jövedelemadót (szja), társadalombiztosítási (tb) járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást (eho) – állítja az ügyészség vádirata. A vizsgált időszakban, 1998-tól 2001-ig összesen 35,4 millió forint szja-val, 4,4, millió tb-járulékkal és 7 millió forint ehóval maradt adós az államkaszszának. Igaz, a nyomozás megindulásakor Sas József önellenőrzést tartott, s az államkasszába összesen 24,4 millió forintot befizetett.
B. Béla a bevételeket úgy legalizálta, hogy a könyvelésébe valótlan tartalmú költségszámlákat vezetett be, amelyeknek az általános forgalmiadó-tartalmát levonásként szerepeltette. Két fiktív számla áfáját pedig vissza is igényelte. A vádlott 1998 és 2001 között 226 millió forintos fiktív költségszámla alapján az adófizetési kötelezettségét 52,7 millió forinttal csökkentette – fogalmaz a vádirat.