Marosludasi csendőrkülönítmény vigyázza a rendet éjjel-nappal az erdélyi Hadréven, ahol ma is elevenen él az 1993-ban négy halálos áldozatot követelő romaellenes pogrom emléke. Ioan Roman ezredes, a Maros megyei csendőrség parancsnoka a napokban közölte, az állandó őrjáratra azért van szükség, mert a helyi lakosok körében lappangó indulatok feszülnek, és fennáll a veszélye egy újabb etnikai konfliktus kirobbanásának. A feszültség oka az, hogy nemrég 25 helybeli roma családnak ítéltek több ezer eurós anyagi kártérítést Strasbourgban amiatt, hogy tizenkét évvel ezelőtt felbőszült románok felgyújtották a házaikat, három cigányt pedig meglincseltek. A véres incidens egy utcai összeszólalkozás miatt robbant ki 1993. szeptember 20-án a közel ezer lelket számláló (ebből 130 roma) Maros megyei településen. Egy roma csoport alkalmi lehetőségre várt a helyi autóbusz-megállóban, ám szóváltásba keveredett egy ittas állapotban lévő helybeli román férfival, aki többedmagával rárontott. A verekedés során a sarokba szorított romák egyike késével halálosan megsebesítette az egyik románt, mire a felbőszült falusiak egy közeli házba kergették Ripa Lupian Lacatust, Pardalian Lacatust és Mircea Zoltánt. Mivel az épületbe a helyszínre érkező rendőröknek sem sikerült betörniük, a türelmetlen tömeg felgyújtotta a házat, s a kimenekülő romákat meglincselte, egyiküket ráadásul úgy, hogy a rendőrök megbilincselték. Hadrévre időközben további rendőrkülönítmény szállt ki, ám meg sem próbálta feltartóztatni a boszszút kiáltó falusiakat, sőt tanúvallomások szerint parancsnokuk kijelentette: „Felőlem azt csináltok a cigányokkal, amit akartok.” A helybeli románok aznap tizennégy házat felgyújtottak, négyet megrongáltak, a roma családok pedig csak hetek múlva merészkedtek elő a közeli erdőkből.
Romániában, ahol népszámlálási adatok szerint ötszázezer, a valóságban azonban mintegy másfél– három millió roma él, nem ez volt az első és nem is az utolsó romaellenes pogrom. Hadrév azonban többek között azért került a figyelem középpontjába, mert az ország épp az ottani pogrom évében, 1993-ban vált az Európa Tanács tagállamává, továbbá mert a helybeli romák nem hagyták annyiban, és a marosvásárhelyi Pro Európa emberjogvédő liga segítségével a strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz fordultak. Közülük 18 család peren kívül megegyezett Bukaresttel, és összesen 262 ezer euró kártérítést kap a román államtól, hét „kibékíthetetlen” család ügyében azonban nemrég hoztak ítéletet Strasbourgban, amelynek eredményeként 11–95 ezer euró közötti kártérítésre jogosultak.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
