Tulajdoni formától függetlenül minden bérlő és bérbeadó számára kiszámíthatóvá válnak a jogok és a kötelezettségek – indokolta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításának szükségességét Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. A törvénymódosítás hétfői parlamenti vitájában kiderült: ezután a bérbeadó kikötheti, hogy a bérlő életvitelszerűen lakjon a lakásban, aminek megszegése a kötelezően írásba foglalt szerződés felmondási oka lehet. A bérlő két hónapot meghaladó távollétet köteles bejelenteni a bérbeadónak, aki évente ellenőrizni köteles a bérleményt. A lakáson belüli költségek viselésére a jövőben a szerződő felek megállapodása lesz az irányadó, ha ilyen nincs, akkor a kisebb kiadások a bérlőt, a nagyobbak a bérbeadót terhelik. Az önkormányzatok a lakbéreket ezután három – szociális, piaci és költségelvű – kategóriába sorolnák, s a bérlakásjuttatásból nem zárhatnák ki a rászorulókat. Ha a parlamenti többség elfogadja a módosítást, jelentősen szigorodnak az önkormányzatilakás-vásárlás feltételei is: az eddigi 25 éves részletfizetési lehetőség 15 évre csökken, továbbá a részletfizetési kedvezmény csak annak jár, aki a vételár 20 százalékát megfizeti. Utóbbi duplája a mostanáig érvényes első részletnek.
Kosztolányi Dénes fideszes parlamenti képviselő lapunknak elmondta: a tervezet átgondolatlanul növeli az önkormányzatok és a bérlők terheit, miközben a lakásmaffia elleni küzdelemre várhatóan a 2006-os költségvetés sem tartalmaz majd egy fillért sem. – Jellemző, hogy a törvénymódosítás indokolásában arra az 1994-es országgyűlési határozatra hivatkoznak, amelyet a volt lakásmaffia-albizottság javaslatára csaknem egyhangúlag fogadott el a parlament, s amelyet az idén az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők szavazataival helyeztek hatályon kívül – emelte ki Kosztolányi Dénes, aki szerint az előterjesztés elfogadásával csak növelnék a végrehajthatatlan jogszabályok számát.
A másfél évvel ezelőtti határozatnak csupán egyik eleme volt az érintett jogszabályok szükséges módosítása, amely a károsultak támogatására, a megelőzésre jelentős forrásokat irányzott elő. Az ellenzék szerint a kormány nem hajtotta végre a határozat egyik elemét sem, s az idén elfogadott, új szövegből már a határidők és a felelősök is hiányoznak.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta: a lakástörvény módosítása jelentős előrelépés, ugyanis megakadályozza a bérleményekkel való visszaélést. – Önkormányzati lakást ezután nem adhatnak el saját tulajdonként, és a lakáscserék szigorítása is bezár egy újabb kiskaput – mondta Devánszkiné, aki szerint a bérlők nyilvántartása is egyszerűbb lesz.
– Értelmetlen és szükségtelen a mostani módosítás, mert a lakásbérlők valódi gondjait nem oldja meg – jelentette ki lapunknak Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesülete (Labe) elnöke. Szerinte a kormányzat a javaslat benyújtásával azt palástolja, hogy nincs lakáskoncepciója. – Egy elem megváltoztatása fölösleges. A Labe hosszú évek óta javasolja egy átfogó lakáspolitika kialakítását, amelyben nem kellene új dolgokat kitalálni, hiszen Európa több országában számos bevált módszerre van példa – fogalmazott Battha Pál. Hozzáfűzte, lakásmaffiák éppen most jönnek létre, nagy ingatlanbefektetői háttérrel: a világörökség részeként nyilvántartott Andrássy út műemlék házaiban például többtucatnyi bérlő lakhatását veszélyezteti, hogy a terézvárosi önkormányzat lakottan értékesíti az ingatlanokat. Battha Pál a lakásbérlők világszervezete, az International Union of Tenant’s lapjában is felhívta erre a szerinte nagy veszélyre a nemzetközi közvélemény figyelmét.
A lakásmaffia elleni küzdelem másik elemeként ugyancsak az Országgyűlés előtt fekszik az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása. – A szabályozás elsősorban a hamis okmányok felhasználóival szemben lehet hatékony fegyver – olvasható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lapunkhoz eljuttatott közleményében. A módosítással közvetlen hozzáférést biztosítanának a közjegyzőknek, az ügyvédeknek és a bírósági végrehajtóknak a Belügyminisztérium adatnyilvántartásaihoz.
Kapás Katalin, a kamara elnöke szerint a közjegyzőknek eddig is azonosítaniuk kellett az ügyfeleiket, a bemutatott dokumentumok valódiságát azonban nem tudták ellenőrizni. A közjegyzők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt célból kerülhessen sor. A kamarai állásfoglalás hangsúlyozza: meg kell találni azt a mértéket, amely már elegendő a biztonságos személyazonosításhoz, de nem sérti az adatvédelmi törvényeket.
– Semmit nem old meg a jogszabályok módosítgatása, követeléseink közül egy pont sem valósult meg – szögezte le Török-Szabó Erzsébet, a lakásmaffia károsultjainak érdekképviseletét ellátó Sors-Társak Egyesületének elnöke. A civil szervezet a nyáron több mint egy hónapon át demonstrált a Parlament előtt a felelősök felelősségre vonásáért, a lakásmaffia-jellegű bűncselekmények áldozatainak kártalanításáért. – Az egyesület működésére adott pénzből folytatjuk az emberek tájékoztatását, ugyanis sok károsult a mai napig nem tudja, ki a felelős azért, hogy elvesztette lakását, vagyonát. A bűnözők eddig is megszegték a jogszabályokat, s az új előírásokkal is ezt teszik majd, amíg jogászok, ügyvédek, bírósági végrehajtók, közjegyzők segítik tevékenységüket – fogalmazott Török-Szabó Erzsébet.
Tankcsapda
A Tankcsapda visszavonult a Marsra klipet forgatni + videó
