Tulajdoni formától függetlenül minden bérlő és bérbeadó számára kiszámíthatóvá válnak a jogok és a kötelezettségek – indokolta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításának szükségességét Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. A törvénymódosítás hétfői parlamenti vitájában kiderült: ezután a bérbeadó kikötheti, hogy a bérlő életvitelszerűen lakjon a lakásban, aminek megszegése a kötelezően írásba foglalt szerződés felmondási oka lehet. A bérlő két hónapot meghaladó távollétet köteles bejelenteni a bérbeadónak, aki évente ellenőrizni köteles a bérleményt. A lakáson belüli költségek viselésére a jövőben a szerződő felek megállapodása lesz az irányadó, ha ilyen nincs, akkor a kisebb kiadások a bérlőt, a nagyobbak a bérbeadót terhelik. Az önkormányzatok a lakbéreket ezután három – szociális, piaci és költségelvű – kategóriába sorolnák, s a bérlakásjuttatásból nem zárhatnák ki a rászorulókat. Ha a parlamenti többség elfogadja a módosítást, jelentősen szigorodnak az önkormányzatilakás-vásárlás feltételei is: az eddigi 25 éves részletfizetési lehetőség 15 évre csökken, továbbá a részletfizetési kedvezmény csak annak jár, aki a vételár 20 százalékát megfizeti. Utóbbi duplája a mostanáig érvényes első részletnek.
Kosztolányi Dénes fideszes parlamenti képviselő lapunknak elmondta: a tervezet átgondolatlanul növeli az önkormányzatok és a bérlők terheit, miközben a lakásmaffia elleni küzdelemre várhatóan a 2006-os költségvetés sem tartalmaz majd egy fillért sem. – Jellemző, hogy a törvénymódosítás indokolásában arra az 1994-es országgyűlési határozatra hivatkoznak, amelyet a volt lakásmaffia-albizottság javaslatára csaknem egyhangúlag fogadott el a parlament, s amelyet az idén az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők szavazataival helyeztek hatályon kívül – emelte ki Kosztolányi Dénes, aki szerint az előterjesztés elfogadásával csak növelnék a végrehajthatatlan jogszabályok számát.
A másfél évvel ezelőtti határozatnak csupán egyik eleme volt az érintett jogszabályok szükséges módosítása, amely a károsultak támogatására, a megelőzésre jelentős forrásokat irányzott elő. Az ellenzék szerint a kormány nem hajtotta végre a határozat egyik elemét sem, s az idén elfogadott, új szövegből már a határidők és a felelősök is hiányoznak.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta: a lakástörvény módosítása jelentős előrelépés, ugyanis megakadályozza a bérleményekkel való visszaélést. – Önkormányzati lakást ezután nem adhatnak el saját tulajdonként, és a lakáscserék szigorítása is bezár egy újabb kiskaput – mondta Devánszkiné, aki szerint a bérlők nyilvántartása is egyszerűbb lesz.
– Értelmetlen és szükségtelen a mostani módosítás, mert a lakásbérlők valódi gondjait nem oldja meg – jelentette ki lapunknak Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesülete (Labe) elnöke. Szerinte a kormányzat a javaslat benyújtásával azt palástolja, hogy nincs lakáskoncepciója. – Egy elem megváltoztatása fölösleges. A Labe hosszú évek óta javasolja egy átfogó lakáspolitika kialakítását, amelyben nem kellene új dolgokat kitalálni, hiszen Európa több országában számos bevált módszerre van példa – fogalmazott Battha Pál. Hozzáfűzte, lakásmaffiák éppen most jönnek létre, nagy ingatlanbefektetői háttérrel: a világörökség részeként nyilvántartott Andrássy út műemlék házaiban például többtucatnyi bérlő lakhatását veszélyezteti, hogy a terézvárosi önkormányzat lakottan értékesíti az ingatlanokat. Battha Pál a lakásbérlők világszervezete, az International Union of Tenant’s lapjában is felhívta erre a szerinte nagy veszélyre a nemzetközi közvélemény figyelmét.
A lakásmaffia elleni küzdelem másik elemeként ugyancsak az Országgyűlés előtt fekszik az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása. – A szabályozás elsősorban a hamis okmányok felhasználóival szemben lehet hatékony fegyver – olvasható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lapunkhoz eljuttatott közleményében. A módosítással közvetlen hozzáférést biztosítanának a közjegyzőknek, az ügyvédeknek és a bírósági végrehajtóknak a Belügyminisztérium adatnyilvántartásaihoz.
Kapás Katalin, a kamara elnöke szerint a közjegyzőknek eddig is azonosítaniuk kellett az ügyfeleiket, a bemutatott dokumentumok valódiságát azonban nem tudták ellenőrizni. A közjegyzők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásra kizárólag a törvényben pontosan körülhatárolt célból kerülhessen sor. A kamarai állásfoglalás hangsúlyozza: meg kell találni azt a mértéket, amely már elegendő a biztonságos személyazonosításhoz, de nem sérti az adatvédelmi törvényeket.
– Semmit nem old meg a jogszabályok módosítgatása, követeléseink közül egy pont sem valósult meg – szögezte le Török-Szabó Erzsébet, a lakásmaffia károsultjainak érdekképviseletét ellátó Sors-Társak Egyesületének elnöke. A civil szervezet a nyáron több mint egy hónapon át demonstrált a Parlament előtt a felelősök felelősségre vonásáért, a lakásmaffia-jellegű bűncselekmények áldozatainak kártalanításáért. – Az egyesület működésére adott pénzből folytatjuk az emberek tájékoztatását, ugyanis sok károsult a mai napig nem tudja, ki a felelős azért, hogy elvesztette lakását, vagyonát. A bűnözők eddig is megszegték a jogszabályokat, s az új előírásokkal is ezt teszik majd, amíg jogászok, ügyvédek, bírósági végrehajtók, közjegyzők segítik tevékenységüket – fogalmazott Török-Szabó Erzsébet.
Tüntetett az áldozat. Huszonötmillió forintos, fiktív kölcsönt követel egy társaság Szerencsi Sándornétól, aki a héten demonstrált az ügyészségi nyomozóhivatal előtt. A kiskorú gyermekét egyedül nevelő nő azt állítja: volt férje hamisította a nevét egy fénymásolt kölcsönszerződésre, és ezért kilakoltathatják kétszobás, XVII. kerületi lakásából. – Az elsőfokú eljárás alatt nem is védekezhettem, mert az idézéseket egy, a felperesek által kitalált címre postázta a bíróság, és csak a fizetési meghagyás érkezett a lakásomra – mondta Szerencsi Sándorné. Kisemmizését – állítása szerint – korábbi férje üzlettársa, Szemerédi István ötlötte ki két hamis tanú segítségével, Nagy Jenővel és azzal a Dobos Gézánéval, aki később elhunyt. Szerencsi Sándorné szerint az első fokon ítélkező bírónőt „megvette” az ellene forduló társaság. – Mire azonban feljelentettem a rendőrségen, a bírónő is meghalt – részletezte a történteket a tüntető. Az ügy már több mint hat éve árnyékolja be a mindennapjait, és szerinte első fokon azért is veszített, mert a bírónő az ő kérése ellenére sem rendelte el írásszakértő bevonását. – Pedig azt már sikerült megállapíttatnom, hogy a fénymásolt szerződésen olvasható aláírásom hamis. Azt később pedig a volt férjem is bevallotta, hogy tőle származik a szignó. Nem vették figyelembe tehát, hogy hamisítvány az irat, de a benne szereplő tanúk valótlan állításait elfogadták. Két éve pedig másodfokon azzal zárult az ügy, hogy bár sikerült bizonyítanom: írásbeli szerződés nem született, de erre a bíró szerint nem is volt szükség. Indoklása szerint ugyanis „szóbeli megállapodás alapján is átvehettem a pénzt, és elég, ha ráutaló magatartással vagy testbeszéddel bírok” – fűzte hozzá Szerencsiné, aki most a hatóságok lassúságát kifogásolja. Ugyanakkor pedig fenyegeti a végrehajtás közelgő határideje is, hiszen gyermekével együtt könnyen az utcára kerülhet, miközben kamatozik az át nem vett összeg. – A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal a sértett feljelentése alapján polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének gyanúja miatt nyomozást folytat – közölte lapunkkal Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. Szerinte a folyamatban levő büntetőeljárás azonban nem terjedhet ki a polgári peres ügyben eljáró bíróság döntéseinek felülvizsgálatára. (K. L.)
