Úgy tűnik, a kormányzati bejelentések ellenére elmarad a tavaly és idén privatizált állami gazdaságoknak ígért állami kamattámogatás kifizetése. Erről tegnap két érintett cég, az Enyingi Agrár Rt. és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. vezetői beszéltek sajtótájékoztatójukon. A szakemberek elmondták: arra kaptak ígéretet, hogy a korábban állami gazdaságként működő cégek megvásárlásához a hitelöszszeg 45 százalékára kiterjedő, 50 százalékos kamattámogatást vehetnek igénybe. A folyósítással kapcsolatos késlekedésre felhívták a pénzügyminiszter figyelmét is. Az agrárgazdaságok irányítói azonban most szembesülhettek azzal, hogy a költségvetés állapotára tekintettel, nem részesülnek semmiféle kamattámogatásban. Ez újabb terheket ró a cégekre, mert így ezt az összeget is – amivel a hitelező bankok biztosan számoltak – nekik kell kigazdálkodniuk. A hitelek összegéről sem Kun Mihály, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., sem Szávai Gábor, az Enyingi Agrár Rt. vezérigazgatója nem nyilatkozott. Az azonban nyilvános, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. részvényei a névérték 108 százalékán, 2,01 milliárd forintért, az Enyingi Agrár Rt. részvényei pedig a névérték 2,9-szeresén, 1,35 milliárd forintért keltek el.
A tejelő szarvasmarhák tartásában is érdekelt cégek vezetői figyelmeztettek a tejtermelés mélyrepülésére is. Elsősorban arra, hogy az idén a tavalyi évhez képest mintegy tíz forinttal, 61–63 forintra csökkent a tej felvásárlási átlagára, miközben az előállítási költségek tovább emelkedtek, 70-71 forint körül mozognak literenként. A privatizált agrártársaságok vezetői emlékeztettek arra, hogy amennyiben a tejtermelés nem hoz jövedelmet, folytatódik a jelenlegi tejimport, illetve nem csökken az ágazaton belüli hatékonysági verseny, amit a kereskedelmi láncok alacsony árakkal díjaznak, akkor komoly állománycsökkenéssel kell számolni országszerte.
Mindkét magánosított agrárvállalkozásban érdekelt az IKR Rt., amely a tavalyi 360 millió forintos vesztesége után az idén 58 milliárd forintos bevétellel és 600-700 millió forintos nyereséggel számol. Szaxon Attila, a cég vezérigazgatója a tavalyi veszteséget az állami géptámogatások késedelmes kifizetésével magyarázta. – Mivel jövőre nem lesznek ilyen kifizetések, és a gépkereskedelem mértéke felére esik, a kieső bevételt a vetőmag- és műtrágya-kereskedelemből szeretnénk pótolni – tette hozzá Szaxon Attila, hangsúlyozva, hogy miként eddig sem, úgy a jövőben sem tervezik a vállalat értékesítését.
Kudarc miatt érvényesülhet a közérdek. Hiába hosszabbította meg a Club Aliga legújabb pályázati felhívásának határidejét a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a három ingatlanegyüttes, valamint a vitatott partszakaszokat is magában foglaló terület harmadik alkalommal sem kelt el. Sugár László, a KVI vagyonkezelési vezérigazgató-helyettese közölte: a tendert hamarosan újra kiírják. Véleménye szerint a befektetőket a helyi szervezetek tiltakozása riasztotta el. Veres Lászlóné, a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület tiszteletbeli elnöke elmondta: „Nagyon örülünk, hogy az üdülőt nem sikerült eladni, mert ilyen módon lehetőség nyílt arra, hogy a közérdeknek megfelelően történjen az értékesítés.” Hozzátette: lehetőség kínálkozik arra, hogy az újabb privatizációs kiírásig a balatonvilágosi önkormányzat elfogadja a község partvonal-szabályozási tervét, amelyben kijelölik a közterületeket, például a szabad parti sétányt és strandot. Ha ez megtörténik, kezdeményezni fogják, hogy az állam e közterületeket ingyenesen adja át az önkormányzatnak. (D. Z.)
