Beiktatták az AB új elnökét

Az esztergomi érseki palotában, az Aranybulla előtt iktatták be hivatalába szombaton Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság (AB) új elnökét. Holló András távozó elnök, aki előbb főtitkárként, majd bíróként vett részt az AB munkájában, kijelentette: a testület folytatja, amit 15 éve elkezdett, őrködik a törvényességen és azon, hogy a kormány betartsa a törvényeket.

Bihari Mihály beszédében a taláros testület hagyományaihoz való ragaszkodását hangsúlyozta. A beiktatás előtt tartott ülésén az AB alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) 3/2004. BJE jogegységi határozatát. A grémium megállapította, hogy az alkotmány alapján utólagos normakontroll hatáskörének tárgya a jogegységi határozatának alkotmányossági felülvizsgálata is – áll az AB közleményében.
Az LB határozata lehetővé tette a közhatalommal rendelkező, ám a közvádlói hatalom gyakorlására fel nem hatalmazott állami szervezetek pótmagánvádlói fellépését a büntetőeljárásban. Az AB határozata szerint a vádlói közhatalom ilyen megkettőzése ellentétes a legfőbb ügyész és az ügyészség alkotmányos jogállásával.
Megengedhetetlen, hogy a vádlói pozícióban pótmagánvádlóként olyan közhatalommal rendelkező állami szervezet jelenjen meg, amelyet nem korlátoznak az ügyészség alkotmányos és büntetőeljárási jogállásának kötöttségei – értékelte a testület.
*
Az AB a büntetőeljárásról szóló törvénynek a jogegységi határozattal értelmezett rendelkezéseit támadó indítványokat elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság sajtótitkársága közleményében egy korábbi, a taláros testület elé vitt jogegységi határozatukat említve rávilágított: ekkor vita alakult ki arról, hogy a döntést felülbírálhatja-e az AB, és noha éveken át lehetősége lett volna, nem vizsgálta a döntés alkotmányosságát. Mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény parlamenti vitája világossá tette, hogy a testület hatáskörének kiterjesztését támogató egységes törvényhozói akarat hiányzik, a döntés bevárása helyett a testület döntő lépésre szánta el magát, és az egyik megtámadott jogegységi határozatot vizsgálati hatáskörébe vonta – értékelte a határozat megsemmisítését az LB sajtótitkársága.
Az Alkotmánybíróság szombaton megsemmisítette az 1997. évi egészségügyi törvénynek a művi meddővé tételről szóló szabályát. A rendelkezés diszkriminatív, mert csak a 35 év fölötti, háromgyermekes férfiak és nők sterilizálását teszi lehetővé.
Az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság ma határozhat arról, hogy elfogadja-e a Fidesz jelöltjét, Balogh Elemért. Ha igen, még ma kiegészülhet a testület.