Egy kizárás utóélete

Nagy nyilvánosságot kapott még szeptember végén, október elején az a hír, hogy törölte tagjai sorából Debreczeni József közírót a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Kecskeméti Konzervatív Kör. Erre azért került sor a szervezet közleménye szerint, mert „Debreczeni az elmúlt években olyan tartalmú publicisztikákat, olyan értelmű nyilatkozatokat tett közzé, amelyek társadalmi, politikai közéletben képviselt értékrendünkkel merőben ellentétesek, azokkal össze nem egyeztethetők.” Akkor még nyilatkozatok hangzottak el, pró és kontra, Debreczeni József még egy válaszlevelet is megfogalmazott a Népszabadságban. Ebben kissé viccesnek találta a kizárását, mivel az elmúlt években semmiféle kapcsolata nem volt a Kecskeméti Konzervatív Körrel. Válaszlevelében Debreczeni József kitért arra is, hogy egyetlen írásában vagy nyilatkozatában sem utalt még csak véletlenül sem arra, hogy a Kecskeméti Konzervatív Kör tagja, netán képviselője lenne. Végül Debreczeni leszögezte: „… sem önmagammal, sem korábbi értékrendemmel nem fordultam szembe. Még csak nem is változtam: ugyanaz a konzervatív liberális vagyok, aki voltam.”
A Kecskeméti Konzervatív Kör tagjai azonban nem nyugodtak bele az ügy furcsa lezárásába. Többen úgy gondolják, hogy azoknak, akiknek a politika a kenyere, a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év után végre világossá kellene tenniük, hogy mit gondolnak valójában, hová tartoznak. Mostanában ugyanis sokan takaróznak a „független” meghatározással, ami valójában nem létezik, és ha mégis előfordul egy úgymond független, akár polgármester vagy újságíró, az is inkább a baloldali, a liberális értékrendet szolgálja, semmint a konzervatív, a polgári értékrendet. S nem árt, ha az embereket nem tévesztik meg az ilyenek, akik a nyilvánosság elé lépve, a különféle ügyekben megtévesztő politikai magyarázatokat adnak, és az emberek már csak későn tapasztalják, hogy mi az igazság. Talán ezért is kereste meg szerkesztőségünket Mészáros László, a Kecskeméti Konzervatív Kör elnöke, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető alelnöke.
Elöljáróban Mészáros László sietett kihangsúlyozni, hogy a Kecskeméti Konzervatív Kör (KKK) nem az egyike azoknak a polgári köröknek, amelyek 2002-ben jöttek létre, hanem az első, mert a polgári oldal választási veresége után, 1995-ben alakult meg a helyi értelmiségiek részvételével. Ekkor fogalmazták meg a követendő irányt, mint például a közös nemzeti célok meghatározását, a polgári nemzeti erők összefogásának szükségességét, a civil társadalom megerősödésének fontosságát. Első rendezvényüket még annak az évnek a decemberében, Antall József halálának második évfordulóján rendezték meg Érték és irány címmel. A konferencia előadója volt többek között Andorka Rudolf, Martonyi János, Tölgyessy Péter, Mádl Ferenc, Duray Miklós, Orbán Viktor és Debreczeni József. Ezt követően választották meg Debreczeni Józsefet szervezetük első elnökévé. Egy idő után azonban távozott az elnökségből, és bejelentette, hogy nem vállalja tovább az elnöki funkciót.
– Először fizikailag távolodott el a körtől – magyarázta Mészáros László –, azután következett be a szellemi eltávolodás. És most jött el az idő, hogy a nyilatkozatot közzétegyük. Ebben leírtuk – folytatta érvelését az elnök –, bár sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Debreczeni József eltávolodott tőlünk, de ma már olyan értékeket és érdekeket képvisel, amelyeket mi egyértelműen elutasítunk. Ezért töröltük őt tagjaink sorából. Mészáros László azt is elmondta, hogy Debreczeni József a hozzá eljuttatott válaszában leírta: ő már úgy gondolta, nem is tartozik a szervezethez, hiszen nem vesz részt annak életében.
– Ez azonban a mi részünkről nem ilyen egyszerű – tette hozzá Mészáros László. – Ugyanis Kecskeméten, de az országban is nagyon sokan úgy gondolják, hogy Debreczeni József a Kecskeméti Konzervatív Kör tagja. A mi lépésünk nem csupán jogi természetű, hanem jelzés értékű – emelte ki a KKK elnöke. – A törlés tényének közreadásával jelezni kívántuk, tudatni akartuk a közvéleménnyel, hogy Debreczeni József már nem tartozik közénk. Nem tudunk és nem is akarunk szellemi közösséget vállalni vele, nézetei vállalhatatlanok. Mészáros példának hozta fel a Magyar Rádió Tizenhat óra című műsorát, amelyben Debreczeni azt mondta, hogy ő nem változott, ő még most is az antalli politika híve, még mindig Antall szellemisége vezérli tevékenységét, gondolkozását. Mészáros László, aki a volt miniszterelnök mellett dolgozott, környezetéhez tartozott 1990-től a haláláig, erre a közírói fordulatra így reagált: – Antall József biztosan forog a sírjában, ha meghallotta, hogy egy olyan valaki, mint Debreczeni József hivatkozott őrá, hogy az ő politikája ma is mértékadó a számára. Aki nemrég színt vallott a 168 Óra című hetilapban egy vele készült interjúban, miszerint neki Gyurcsány Ferenc a szimpatikus politikus, és az országnak is az lenne jó, ha ő lenne inkább az első embere, s nem Orbán Viktor. Nos, ehhez, az efféle gondolkodáshoz Antallnak semmi köze nincs.
A Kecskeméti Konzervatív Kör elnöke úgy véli, hogy ma Magyarországon szinte mindent lehet csinálni, senki és semmi sem szent, ha valakinek igazolásra van szüksége. Megemlítette, hogy Debreczeni József október végén Kecskeméten, az SZDSZ kampányrendezvényén közreműködőként szerepelt. Ez felháborodást váltott ki a kör tagjaiból. Mészáros László felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fajta megtévesztő magatartás eléggé gyakori jelenség. Nem csupán Debreczeni Józsefről és legfőképpen a Kecskeméti Konzervatív Körről szóló ügyről van szó. Kecskemétet, saját városát hozta fel példának, amelynek volt egy fideszes polgármestere, Szécsi Gábor, aki az önkormányzati testület döntéshozó mechanizmusán különféle trükkökkel áterőltetett több, nem feltétlenül a város érdekeit szolgáló privatizációt. A több zavaros ügy után a helyi Fidesz végül úgy döntött, hogy Szécsi Gábort kizárja a pártból. A történetnek azonban ezzel nem lett vége – mondta Mészáros László. Ugyanis Szécsi Gábor polgármester, mintha mi sem történt volna, összeszedte az addigi állítólagos ellenfeleit, a kormánypártiakat és egy pár képviselőt, s kialakított egy „saját” többséget a kecskeméti önkormányzatban. A 2006-os választáson ő Kecskemét egyik választó kerületében az MSZP– SZDSZ képviselőjelöltje.
– Ezekből a szélkakasokból, a közéleti konjunktúralovagokból van elegünk – hangsúlyozta Mészáros László. – Ezeket a pálfordulásokat nem hagyhatja társadalmunk szó nélkül – szögezte le az elnök.
Mészáros László úgy látja, hogy Debreczeni József annak a kórusnak a tagjává szegődött, amelyik egyébként kormánypárti politikusokból és holdudvarukból áll. Mészáros szerint a kórus technikája a következő: rágalmakat, valótlanságokat össztűzként zúdítani a számukra legveszélyesebbnek ítélt személyre vagy személyekre. Az első ilyen kiszemelt „veszélyes elem” Kövér László volt. A kórus, közöttük Debreczeni József, most Orbán Viktort vette célba, démonizálni igyekszik a Fideszt, és elsősorban annak elnökét. Mészáros László meggyőződése, hogy Debreczeni Józsefnek is minden gondolatán, minden megnyilvánulásán átsüt a mély ellenérzés a Fidesszel és elsősorban Orbán Viktorral szemben.
Mészáros László beszélgetésünk végén önmagának teszi fel a kérdéseket: „Efféle objektivitással lehet-e hitelesen, »tudományos igényességű« elemzéseket alkotni, vagy politológusként működni a mai Magyarországon? A válasz: igen, lehet. Debreczeni példája ezt mutatja. Viszont egyet itt sem lehet: ilyen mentalitással, ilyen pálfordulással, a Kecskeméti Konzervatív Kör tagjának lenni vagy maradni.”