Egymást váltják a diplomaták mostanában Csecsenföldön. A köztársaságban járt a napokban az Európai Unió delegációja, valamint a moszkvai francia, norvég és brit nagykövet is. Utóbbi a BBC-nek nyilatkozva sokkolónak nevezte a látványt, megjegyezte azonban, hogy az üzleti élet élénkülése és az újjáépítés első eredményei optimizmusra adnak okot. Pozitív fejleményként értékelte azt is, hogy Groznijban egyszer dugóba keveredtek, ami az élet megindulásának a jele. Anthony Brenton elfogadni látszott azt az érvelést is, miszerint Csecsenföldön sem rosszabb a helyzet, mint Afganisztánban, s ha ott lehetett választást rendezni, akkor itt is. Feltűnő volt az is, hogy a diplomata bírálta a londoni emigrációban élő Ahmad Zakajevnek a nalcsiki terrortámadás során tapasztalt viselkedését. London részéről ez idáig a legkisebb fenntartás sem volt észlelhető a csecsen szeparatisták iránt.
Némi elmozdulás észlelhető az Európai Unió politikájában is. Ennek jele, hogy Brüsszel 20 millió euróval támogatja az újjáépítést. Az összeg ugyan eltörpül Moszkva e célra elkülönített évi 400 milliójához képest, a gesztus azonban mindenképpen figyelemre méltó. Visszafogott az EU a politikai folyamatok értékelésében is.
Észlelte az új hozzáállást a kérdéshez szintén a BBC-nek nyilatkozva Szergej Lavrov is. A korábban az európai politikát inkább bíráló orosz külügyminiszter szerint a nyugati kormányok megértőbbek Moszkva csecsen politikája iránt. E változást elsősorban azzal magyarázta, hogy Európában egyre többen döbbennek rá arra, hogy a terrorizmus nemzetközi hálózatával nem csupán Oroszország harcol.

Orbán Viktor: 2010-ben egy csődtömeg volt az ország, ma egymillióval többen dolgoznak