Nem tárgyalja meg a nemzetbiztonsági kabinet, hogy Magyarországon voltak vagy vannak-e titkos CIA-börtönök, illetve szállítottak-e foglyokat az országon keresztül, pedig több európai államban vizsgálatot indítottak a The Washington Post által megszellőztetett ügyben. Tegnap az Európa Tanács is átfogó vizsgálatot rendelt el. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a kabinet vezetője lapunknak elmondta: a kabinet azért nem vizsgálja az ügyet, mert amikor az első hír napvilágot látott, gyors egyeztetést tartottak a kormánytagokkal, és az „érintettek” közölték: nincs olyan információjuk, hogy felkérték volna ilyen tevékenység befogadására Magyarországot. A titkosszolgálatok vezetőit azonban a miniszter nem kérdezte meg az ügyben, csak Tóth András polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkárt. Értesüléseink szerint viszont ha Magyarország valóban érintett lenne, erről tudnia kellett volna a katonai titkosszolgálatoknak is.
A katonai felderítés és elhárítás vezetőit azonban nem hívták meg a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az ügyről szóló ülésére. Lapunk úgy tudja, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter döntött a meghívottak személyéről.
Simicskó István (Fidesz) elképzelhetőnek tartja, hogy a parlament honvédelmi bizottságának összehívását is kezdeményezik, ahol zárt ajtók mögött meghallgathatnák a katonai titkosszolgálatok vezetőit.
*
Morber Ferenc, a Katonai Felderítő Hivatal vezetője az ügyben csak egy rövid nyilatkozatot tett, miszerint a magyar titkosszolgálatok nem kaptak felkérést a CIA-tól arra, hogy börtönöket létesítsenek Magyarországon az elfogott al-Kaida-tagok részére, majd külföldre utazott. Stefán Géza, a Katonai Biztonsági Hivatal vezetője nem nyilatkozott, és a főtisztet tegnap lapunk sem tudta elérni.
Információink szerint a katonai titkosszolgálatok irányítóihoz nem is érkezett felkérés arra, hogy vegyenek részt a parlament nemzetbiztonsági ülésén, ahol a szocialisták kérésére nyilvánosan cáfolták a polgári titkosszolgálatok vezetői az állítólagosan Magyarországon is működő CIA-fogolytáborok hírét.
Ez azért is különös, mert a katonai felderítők közvetlen kapcsolatot tartanak a NATO-irodákon keresztül az amerikaiakkal, és egyes hírek szerint a taszári bázis őrzésében az irakiak „kiképzése” idején részt vettek a katonai elhárítás tagjai is. A CIA-börtönök ügyében egyes amerikai sajtóorgánumok megemlítették Taszárt is. Az ellenzéki képviselők úgy vélik, hogy az ügy magyarországi vonatkozásairól azért tartottak nyílt ülést, mert valójában nem is akarták azt komolyan venni. Ez lehet azért is, mert hazánk tényleg nem érintett, de lehet más oka is.
Demeter Ervinnek, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjának a tájékoztatása szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter döntött arról, hogy kiket hívjanak meg a titkosszolgálatoktól a „börtönügy” esetleges magyarországi vonatkozásairól szóló ülésre, mert a testület elnöke a Miniszterelnöki Hivatalnál kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását. A kancelláriaminiszter titkárságán azonban csak annyit mondtak, Kiss Péternek nem állt módjában a katonákat is meghívni, hiszen hozzá a polgári titkosszolgálat tartozik.
Csáky András MDF-es testületi tag szerint az is elképzelhető, hogy ehhez a színjátékhoz nem is kívánták a katonákat meghívni, hiszen az ülés nyílttá tételével kiderült, hogy a kormány ezt is kampánycélokra kívánja felhasználni. Csicsay Klaudiusz Iván, a bizottság MSZP-s tagja nem kívánt nyilatkozni, Gulyás József (SZDSZ) pedig két napja elérhetetlennek bizonyult.

Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson