Magyarország egyensúlyi helyzetének javítására szólította fel a kormányt a hét végén Budapesten tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után hangsúlyozta: fontos, hogy hazánk a kitűzött időpontban bevezesse az eurót. Gyurcsány a szombati megbeszélést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: legalább három év szükséges a stabilizációhoz, de az ország így is csatlakozhat a monetáris unióhoz 2010-ben. Közlése szerint Magyarország megértést kér az Európai Bizottságtól, mert bár tudja, hogy a fejlettebbé válása és igazságosabbá tétele érdekében szükséges változtatások terhelik a költségvetést, de – mint fogalmazott – „nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat”. Gyurcsány megítélése szerint amíg a gazdaság ilyen jól növekszik, és lesz elég elszántság a változtatásokra, hazánk úgy fog visszatérni az egyensúlyi pályára, hogy közben nem kell érte sem modernizációs, sem elviselhetetlen szociális árat fizetnie.
*
Eszmecserét folytatott az Európai Bizottság elnökével szombaton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, aki arra kérte Barrosót, hogy a kormányzati hibák miatt az unió ne alkalmazzon szankciókat hazánk ellen. Kétségkívül igaz, hogy évek óta valótlan adatokat közöl Magyarország az Európai Unió felé a költségvetés állapotáról, de mégis arra kértem, hogy ne büntessék meg a magyar embereket, ezért semmifajta szankciót ne alkalmazzanak Magyarország ellen – mondta a volt miniszterelnök a megbeszélés után.
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Orbán Viktor tegnap egy rádiós műsorban úgy fogalmazott: a kormány három éve rendszeresen és tudatosan téves adatokat közöl a deficitről, amelynek mértéke az év végére elérheti a nyolc százalékot, sőt 2006-ban akár a tíz százalékot. A pártelnök ismét megerősítette, hogy új, munkabarát gazdaságra van szükség, amelynek eszközét a radikális adócsökkentés jelenti. Hozzátette: az új államban jelentősen csökkenteni kell a bürokraták számát, így az új politikai életben feleannyi parlamenti és önkormányzati képviselőre lesz szükség.
A jelenlegi és a volt miniszterelnök mostani kéréseinek előzménye, hogy az Európai Bizottság és az uniós pénzügyminiszterek tanácsa több ízben megállapította: hazánk nem hajtotta végre a szükséges és beígért hiánycsökkentő intézkedéseket. Számos uniós ország követelésére hivatkozva Joaquín Almunia, az unió pénzügyi biztosa múlt héten már azt közölte, hogy hazánkat szankciók fenyegethetik, ha nem tudja megzabolázni a költségvetését.
Már a múlté az erős gazdaság. Szomorú, hogy Gyurcsány Ferenc éhséglázadásról vizionál – reagált a magyar miniszterelnök Jose Manuel Barrosónak mondott szavaira Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Révész szerint 2002-ben a polgári kormány egy versenyképes, sikeres gazdaságot adott át az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Ehhez képest mára az államadósság gyorsabb ütemben nő, mint a Kádár-rendszerben, a munkanélküliség aránya is jóval nagyobb, mint három és fél éve – tette hozzá a Fidesz szóvivője. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hiányról és az eladósodás veszélyéről az EU-nak kell figyelmeztetni hazánkat, hiszen ezek elkerülése nemzeti érdek, mivel a magyar vállalkozások látnák kárát. Magyarországnak legkésőbb tavasszal változásra van szüksége – jegyezte meg a fideszes politikus.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője bízik abban, hogy az ország nem abba az irányba megy, amely éhséglázadáshoz vezet. A szabad demokrata politikus szerint megoldást kell találni az unió által felvetett gazdasági problémákra. Nyakó István, az MSZP szóvivője nem kívánta kommentálni a miniszterelnök szavait.
Szociális robbanás előtt az ország?
Hegedűs Zsuzsa szociológus: Nem ez a kérdés, hanem az: mit tett a kormány a társadalmi leszakadás ellen, ami baloldali kormánynak egyébként kutya kötelessége. Az elmúlt három évben nőtt a társadalmi leszakadás, egymillióan iszonyatos körülmények közt nyomorognak, de a középosztály többsége számára is például a taníttatás már anyagi lehetőség kérdése. Míg Magyarországon kétharmad-egyharmad a szegényebbek és a gazdagok aránya, addig Franciaországban ez éppen fordítva van. Míg Franciaországban hét-nyolc sávos adótáblát alkalmaznak az igazságos közteherviselésért, addig nálunk a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökkentésével elsősorban a gazdagoknak kedvező adóváltoztatást hajt végre a kormány. Miért nem lehet a hipergazdagoknak 45 százalékot fizetniük? Arról kell beszélni, hogyan jutottunk újra el a megszorító intézkedések szükségességéig, és hogy hol van a pénz?
Simon János politológus: Valójában arról van szó, hogy a kormány csapdába került. Bár tudja, hogy az elmúlt három évben drámaian romlott az államháztartási hiány, a választások előtt nem meri megtenni a szükséges gazdasági lépéseket. Ezt egyébként minden bizonnyal megtenné, ha nem most lennének választások. A kormány ehelyett inkább eladja az állami vagyont, amivel újra csak saját bevételeit csökkenti. Míg a kilencvenes években a veszteséges, most a nyereséges cégeket, ágazatokat adják el. Mivel produkálni akar, a kormány ragaszkodik az autópálya-építéshez, noha 2007-től a kohéziós alapok támogatásával ezek feleennyiből megépíthetők lennének. Az autópálya-építéssel ráadásul körültekintőnek kell lenni, hiszen az ehhez hasonló nagy építkezés sok esetben a korrupció melegágya szokott lenni. Barroso kérése megfelelt az európai normáknak, az erre adott válasz viszont nem.
Vezércikk a 7., továbbiak a 14. oldalon
