Koszovó jövője az ENSZ-vizit tétje

Koszovó-nap van Szerbiában és az egész térségben. Ma indul körútjára Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói tárgyalásokat vezető különmegbízottja. Ma kezdi ülését a szerb szkupstina ugyancsak Koszovóról, Pristinában pedig bejelentették az előkészületeket Koszovó alkotmányának kidolgozására.

Martti Ahtisaari Pristinában kezdődő körútja során ellátogat a térség valamennyi Koszovóval határos, a rendezésben érintett és érdekelt országának fővárosába: Belgrádba, Podgoricába, Szkopjéba és Tiranába. Valamenynyi fél véleményére kíváncsi. Hogy egymással ellentétes nézeteket fog hallani, azt már induláskor tudta. Most azt a megoldást kell a vezetéssel folytatandó tárgyalásokon felkutatnia, amely nemcsak a két fél, hanem valamennyi érdekelt által elfogadható. Bármilyen érdekeket tolmácsolnak is neki, azoknak illeszkedniük kell az összekötő csoport irányelveihez. De az EU-nak is megvan az állásfoglalása, az Egyesült Államoké pedig állítólag az európaiakéhoz közeledett. A nemzetközi közösség szerint tehát nincs visszatérés az 1999 márciusa előtti helyzethez, nem változhat Koszovó területe, tehát sem a felosztás, sem más országhoz való csatlakozás nem jöhet számításba. Ez tehát a nemzetköziek által meghatározott keret, ám ez lehetőséget ad Koszovó függetlenségére éppúgy, mint Szerbián belül maradására.
Belgrádban ma ül össze a parlament meghozni a kormány által már elfogadott Koszovó-okmányt, amely kimondja: Szerbia kész a kompromisszumra, de csak a területi integritás megőrzésével. Az okmányt biztosan elfogadják, a radikálisok még keményítenének is rajta. De népszavazáson is meg kell erősíteni. A demokraták szeretnék, ha a decentralizált Koszovóban két entitás létezne, az albán és a szerb, s az utóbbinak különleges kapcsolata lenne Szerbiával. A szerb alkotmánybíróság elnöke közben kijelentette, hogy kötelező a referendum, ha Szerbia határainak megváltoztatásáról van szó. Belgrádi sajtóértesülés szerint a szerb kormány tanácsadónak alkalmazná Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert.
Pristina sem biztos a dolgában, hogy a tárgyalások kimenetele az áhított függetlenség lesz. Ezt bizonyítja, hogy csak nemzetközi nyomásra mondtak le egy parlamenti függetlenségi határozatról, s csupán egy nyilatkozatot fogadtak el, amely tárgyalási platformul szolgál. Adem Demaci írószövetségi elnök, a koszovói közélet nagy öregje szerint a nemzetközi közösség nem támogatja Koszovó függetlenségét, ezért azt az albánságnak magának kell kiharcolnia. De Szerbiának is tudnia kell, hogy nem lesz könnyű neki sem, kétmilliós albánság fogja súlyos teherként fojtogatni, mert soha nem egyezik bele, hogy Szerbiához tartozzon.