Koszovó jövője kihat a Vajdaságra

Koszovó jövőjével kapcsolatban olyan döntésre van szükség, hogy az ne hozza még hátrányosabb helyzetbe a vajdasági kisebbségeket – egyebek között ezt sürgette tegnap Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP) a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke.

Hírösszefoglaló
2005. 11. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kasza József az EP nemzeti kisebbségügyi pártközi csoportjának meghallgatásán vett részt a francia városban. A rendezvényre eredetileg meghívták Dragan Jocsics szerb belügyminisztert is, de ő más, halaszthatatlan elfoglaltságára hivatkozva lemondta részvételét.
A meghallgatáson a VMSZ elnöke úgy vélekedett, hogy ami a Vajdaságban történik, azt nem lehet elvonatkoztatni Koszovó kérdésétől. A vajdasági feszültségek okozói ugyanis részben Koszovóból elmenekült és a Vajdaságba áttelepült szerbek. Márpedig ha Koszovó esetleg önállóvá válik, a szerbiai radikális erők befolyása fokozódni fog. A jelenlegi helyzetről szólva Kasza elmondta, az Európai Parlament beavatkozásának, annak, hogy az utóbbi években két határozatban is foglalkozott a vajdasági kérdésekkel, s tényfeltáró bizottságot küldött a térségbe, megvolt a maga kedvező hatása.
*
Csökkent a kisebbségellenes incidensek száma, s amikor egy hónappal ezelőtt találkozhattak Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnökkel, ez a megbeszélés is más, konstruktívabb légkörben folyt, mint a korábbi találkozók.
Bár még csak papíron, de megalakult az a vegyes bizottság, amelynek azt kell kivizsgálnia, hogy az egyes vajdasági incidensek valóban kisebbségellenes jellegűek-e, vagy köztörvényes bűncselekményekről van szó. A vajdasági magyar vezetők ígéretet kaptak a rendőrségnél, a bíróságnál, az ügyészségnél dolgozó magyarok létszámának emelésére. „Az ígéretek elhangzottak, sajnos, nem tapasztaljuk a végrehajtást, de reméljük, hogy december végéig ez is megtörténik” – mondta Kasza.
A politikus szólt a Szerbia és az EU közötti társulási és stabilitási egyezmény tárgyalásainak megkezdéséről. Mint mondta, nagyon jó, hogy elindul a társulási folyamat, de ennek során rá kell kényszeríteni Szerbiát, hogy tartsa be az európai normákat. „A kisebbségi jogok betartása nélkül nincs EU-csatlakozás” – mutatott rá a délvidéki magyar politikus.
Gál Kinga, a parlamenti munkacsoport néppárti alelnöke hozzászólásában rámutatott, hogy a koszovói kérdés rendezése előtérbe helyezi majd a Vajdaság problémáit. Hozzátette, a nemzetközi figyelem az, amelyik arra késztetheti a belgrádi kormányt, hogy konkrét lépéseket tegyen az incidensek megelőzéséért. Az Európai Parlament egy határozata, a bizottság jelentésének egy mondata is erősítheti a helyieket jogaik védelmében.
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője elmondta, sikerült rávenni a bizottságot és a tanácsot, hogy érdemben foglalkozzon a vajdasági kérdéssel, s ezzel áttörték a közöny falát. Mint elmondta, elérték, hogy a Belgráddal folytatott tárgyalások során a kisebbségek helyzete is szempont lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.