Kultúra és politika a szolgálat szellemében

Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségének kilenc esztendejéről (1922–1931) ma sokan sokféleképpen gondolkodnak. Bozóki András kulturális miniszter kiáltványának (A magyar T. E. A.) ismertetésekor néhány hónapja elhatárolódott a klebelsbergi kultúrfölény jelszavától, amely a Trianon okozta lelki sebeket kívánta orvosolni, s amelynek jegyében annyi paraszt és munkás fiatal jutott ösztöndíjhoz, s léphetett művészi, tudományos, értelmiségi pályára. De a maga korában Klebelsberget támadták azért is, mert a művelt, a közösséget, a nemzetet és a vele akkoriban egynek gondolt államot szolgálni kész és képes középosztályra alapozta az ország jövőjét. S mögéjük, melléjük kívánta felzárkóztatni az oktatás révén a felemelkedés lehetőségéből addig kizárt társadalmi rétegeket. Egy szociáldemokrata politikus dicsérettel felérő vádjai pedig úgy hangzottak, hogy meghirdetett kultúrpolitikája szocialista demagógia.