Népszerűsítenék a tudományt

Az Európai Unió pénzt és energiát nem sajnálva próbál mind többet tenni a kontinens kutatás-fejlesztési programjainak, terveinek népszerűsítésére. Brüsszel azonban koránt sincs könnyű helyzetben, mert bár az uniós források számos intézet, kutatócsoport és egyetem előtt nyitottak, sokan továbbra sincsenek tisztában lehetőségeikkel, vagy éppen csábítóbbnak tartják az amerikai és ázsiai ajánlatokat. A második Európai kutatási fórum ezért is tűzte ki céljául a tudomány európai szintű népszerűsítését.

Mi sem jellemzi jobban az európai kutatás-fejlesztés helyzetét, mint az Asimo névre keresztelt robot esete. A beszélni, integetni és járni is tudó szerkezet a hét elején zajlott brüsszeli Európai kutatási fórum talán legnagyobb attrakciója volt, több neves politikus társaságában még a konferencia megnyitásán is részt vett. A robot Európa nagy büszkesége, hiszen a kommunikációs szoftverjét a kontinensen fejlesztették, Asimo azonban összességében a japán Honda gyár terméke.
Nem csak a masina példája mutatja azonban, hogy az európai kutatás-fejlesztés kilátásai nem éppen rózsásak. Az agyelszívás például nemcsak Kelet- és Nyugat-Európa viszonylatában, hanem Európa és Amerika, illetve Európa és Ázsia irányában is egyre erősebb, hiszen az unióénál gyorsabban fejlődő távoli gazdaságok több lehetőséggel kecsegtetik a kontinens szakembereit is. A brüsszeli konferencia európai résztvevőit pedig aligha nyugtatták meg a pekingi Tudomány és Technológia Szövetség kommunikációs vezetőjének a szavai, Donghong Cheng ugyanis arról szólt, hogy Kína immár nemcsak a tömegtermelésre, hanem a tudásalapú fejlesztésekre is egyre nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. Ezzel pedig éppen azon a téren húzhatja ki a szőnyeget Európa alól, amelyen teljesítménye még mérhető világszinten is.
Janez Potocnik, az EU tudományért és kutatásért felelős biztosa beszédében éppen ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az unió következő, 2007–2013 közötti költségvetéséből több, a tagállamok nemzeti jövedelmének 3 százaléka jusson a tudomány és kutatás-fejlesztés szükségleteire. (Érdekesség, hogy míg Európa éves kutatási költségvetése ötmilliárd euró, egyedül a Daimler–Crysler százmillióval többet költ hasonló célokra.)
Ez azonban csak az egyik záloga Európa sikerének. A fórum igazi témája a tudomány népszerűsítése volt, az, hogy miként lehet a lakosságot nagyban érintő, ám a többség számára érthetetlen, éppen ezért unalmas témát befogadhatóvá tenni. A felmérések azt mutatják, hogy az európaiak negyven százaléka soha nem olvas tudományos cikkeket, többségük ráadásul kizárólag a televízióból tájékozódik. Több példa is bizonyítja ugyanakkor, hogy jól feldolgozott, izgalmas témákkal előálló ismeretterjesztő műsorok sok nézőt szögeznek napról napra a televízió elé. Potocnik ezért úgy vélte, a jövőt komolyan befolyásoló kutatások népszerűsítésébe fokozottabban kellene bevonni a média adta lehetőségeket.