Sajátos statisztika a bűnös városokról

Nem készítettek a Központi Statisztikai Hivatalban olyan adatbázist, amely alapján megrajzolható lenne az ország bűnügyi térképe. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a bűncselekmények pusztán számszerű összevetésével nem lehet értékrangsort felállítani a települések között.

Közleményben tiltakozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság tegnap a HVG-ben megjelent, az ország városainak bűnügyi helyzetével foglalkozó cikk következtetései ellen. A főkapitányság szerint a statisztikai adatokkal érvelő írás kedvezőtlen színben tünteti fel a megye több települését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem készít olyan adatbázist vagy térképet, amely az ország településeit bűnügyi fertőzöttség szerint rangsorolná vagy megjelenítené. Ilyen összeállítás létrehozásához nincs megrendelő és a megvalósításához szükséges szoftvere sincs a hivatalnak. A bűncselekmények statisztikai feldolgozása, és az így keletkező adatok összevetése, a számokból különféle következtetések levonása csak kellő körültekintéssel lehetséges – nyilatkozta lapunknak Papp Gábor, a KSH társadalomstatisztikai főosztályának munkatársa. A hivatal települési adatbázisa (T-STAR) tartalmazza ugyan a városok és községek kriminalitását jellemző mutatókat, de ezekből az objektív valóságot tudományos igénnyel megjelenítő országos értékrangsort felállítani nem lehet. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika az ismertté vált, vagyis a hatóság tudomására jutott bűncselekményeket és a valamilyen eredménnyel lezárt bűnügyeket rendszerezi, összegzi – tett hozzá a szakember. A hivatal a Belügyminisztériumtól és a Legfőbb Ügyészségtől kapott adatokat dolgozza fel. Egy-egy megnevezett település veszélyes vagy biztonságos voltáról azonban nem adhat teljes képet a statisztika, mert a bűncselekmények – különböző fajtájuk miatt és az általuk a környezetben kiváltott hatás alapján – összemérhetetlenek. Az emberölések számának vizsgálatakor például kevésbé kell figyelembe venni a latenciát, azaz az olyan eseteket, amelyekről nem értesül a rendőrség. A lopás vagy a nemi erőszak viszont tipikusan olyan bűncselekmény, amelynek sértettjei közül sokan nem tesznek feljelentést. Ha egy csaló becsap száz embert egy kisvárosban, akkor az a körzet statisztikailag fertőzöttebb lesz, mint egy olyan település, ahol harminc súlyos testi sértést és két emberölést regisztráltak. Az emberek biztonságérzete ellenben valószínűleg az előbbi helységben lesz nagyobb. A mérvadó statisztikai elemzésnek ezért minden szakmai szempontot figyelembe kell vennie – hangsúlyozta a KSH munkatársa.