Szlovákiából érkezik a tej

A forrói Abaújtej Közös Vállalat dolgozói naponta több mint negyvenezer liter tejet dolgoznak fel, az alapanyag-ellátás azonban időnként akadozik. Szlovákiából pótolják a hiányt, a cég hetente húszezer liter külföldi tejet vásárol. A magyar szarvasmarha-ágazat sosem látott mélypontra zuhant, a tejtermelő gazdák érdekeit ugyanis senki nem képviseli. Akad olyan település Borsodban, ahol már egyetlenegy tejelő marhát sem tartanak.

Az Abaújtej Közös Vállalat kimondottan napi jellegű tej és tejtermék előállítására szakosodott, ugyanakkor Beruzsár Lajos igazgató kijelentette, már ott tartanak, hogy szlovák tejjel kell pótolni a hazai hiányt. Például szeptembertől heti húszezer liter alapanyagot hoznak be Eperjes térségéből, csak így képesek pótolni a napi termeléshez szükséges tejmennyiséget. Ugyancsak heti rendszerességgel mintegy kétezer liternyi készárut szállítanak Kassára, s az ottani vásárlók kedvencei lettek a magyar kisvállalat termékei. Széles hazai és szlovákiai kapcsolatrendszerük eredményeképpen nagy a kereslet a többféle kiszerelésű zacskós, valamint dobozos tej, kakaó, tejföl, kefir, tehén- és gomolyatúró iránt – tette hozzá –, s emellett nem állították le az előző kormány által 1999-ben beindított iskolatej-akciót sem. Napi kétezer literrel járulnak hozzá ahhoz, hogy a diákok tejet igyanak kóla helyett.
Úgy fogalmazott, termelési kapacitásuk bár duplájára nőtt a tíz évvel ezelőttihez képest, mégis örülnének, ha idei teljesítményük legalább a nullszaldós eredményt hozná. Rámutatott, a Tejtermék Tanács feladata az érdekképviselet lenne, de miután a tanács kifejezetten multipárti, ezért a forróiak felmondták a tagságot.
Beluzsár Lajos szerint hazai piacvédelemről már beszélni sem lehet, ám ha valaki az ellenkezőjét állítja, nem ismeri a magyar tejipari vállalkozások helyzetét. Az igazgató 2004 elején azt mondta, hogy az uniós csatlakozás legfőbb vesztesei a kistermelők, a fogyasztók és a kisebb tejipari cégek lesznek, s úgy látja, félelme 2005 végére igazolódott. Az elmúlt évek során több száz borsodi kistermelő adta fel a puszta létért folytatott küzdelmet az egyre nagyobb veszteség miatt, Beluzsár Lajos pedig nem titkolta: a korábbi kétszáz partnerük közül már csak huszonhárom áll velük kapcsolatban. A nagyobb beszállítók száma sem növekedett, így most mindössze alig negyven tejtermelő vállalkozással van élő szerződésük. A felvásárlási árról szólva felhívta a figyelmet, hogy az átvett extratejért 62-től 64,5 forintig fizetnek literenként, s ez az ár magasabb az országos átlaghoz képest.

---