Tbiliszi fegyverkezik

Érezhetően nő a feszültség a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia határán Tbiliszi csapatösszevonásai miatt. E jelek alapján a központi hatalom katonai fellépésre készülődik, hogy Adzsária után visszaszerezze az ellenőrzést e két önállósodott autonóm köztársaság felett. Mihail Szaakasvilit sürgetik a koszovói tárgyalások, amelyek az oszét és abház pozíciókat erősítve minden jel szerint nemzetközi téren elfogadott példát szolgáltatnak majd az elszakadásra.

Összehangolt, az Egyesült Államok és néhány uniós állam aktív támogatását élvező támadást indított Tbiliszi a Dél-Oszétiában és Abháziában jelenleg fennálló status quo megváltoztatására. Grúzia erőfeszítései első lépcsőben alapvetően Dél-Oszétiára irányulnak. Ennek egyik eleme a határövezetben látványosan felgyorsult fegyverkezés mellett a diplomáciai nyomásgyakorlás, amely egyrészről a jelenleg Oroszországra alapuló békefenntartó misszió, másrészt a Moszkva, Tbiliszi, Észak-, valamint Dél-Oszétia részvételével zajló négyoldalú tárgyalások kialakult rendszerének felborítása. Ezt, az Egyesült Államok bevonását szolgálja szakértők szerint a közelmúltban előterjesztett, érezhetően Washington által ihletett Szaakasvili-terv is. Ez azt jelentené, hogy Amerika a Dnyeszteren túli terület után újabb térségbeli rendezési folyamatba kapcsolódna be közvetlenül.
Nemrégiben egyébként a grúz parlament ultimátumban követelte az orosz békefenntartók kivonását a konfliktuszónákból. Feltűnő – megfigyelők szerint a koszovói menetrendhez igazodó – az ottani rendezés lezárultát megelőzni igyekvő a határidők kijelölése. Dél-Oszétia esetében ugyanis 2006 februárját, míg Abháziánál ez év júliusát jelölte meg Tbiliszi a békefenntartók távozására. E menetrendből az is kirajzolódik, hogy Grúzia igyekszik időben elkülöníteni egymástól e két terület visszatérítését, két frontot tartani ugyanis egyszerre még a korábbiakhoz képest megerősödve is képtelen. Szaakasvili grúz elnök elképzelései szerint Adzsáriát Dél-Oszétia követné, végül Abháziára kerülne sor. Az első esetben a katonai megoldáson a hangsúly, míg a keményebb diónak látszó Abháziát Tbiliszi az Egyesült Államokat és uniós államok sorát bevonva tárgyalásokon törné meg. E menetrendet igyekszik ugyanakkor keresztülhúzni Chinvali és Batumi stratégiai együttműködésről kötött megállapodása. Éppen ezért Tbiliszi készül arra is, hogy egyszerre két fronton vívjon háborút.
Erre utal a fegyverkezés feltűnő felgyorsulása. Az idén a grúz költségvetés a GDP hat százalékát, 325 millió dollárt fordít védelmi kiadásokra. Ez azonban csak egy része a hadseregre költött összegnek. Tavaly Washington 12 millió dollárt, a 2003-tól 2005-g tartó időszakban pedig összesen 70 millió dollárral segítette a grúz hadsereg modernizálását, a 2006-os évre pedig újabb 12 millió dollárt kért a kongreszszustól e célokra, míg 1,2 milliót kiképzésre. Ez utóbbi négy különleges egység felállítását szolgálja, amelyekre a legnagyobb feladat hárulna a két elszakadt köztársaság elleni operációkban. A dél-oszét elnök szerint feltűnően aktivizálódtak térségünk országai is. Eduard Kokojti kiemelte, hogy nagy mennyiségben adja át levetett fegyverzetét Tbiliszinek Lengyelország, Ukrajna és Bulgária. Magyarország e források szerint lőszert szállított Grúziának. Jelentős segítséget nyújt Tbiliszinek Törökország is, amely 1997 óta 40 millió dollárral támogatta Grúzia felfegyverzését. Így aztán nem csoda, hogy háromezer fős modern katonai bázis épül az abház határ mentén, és látványos a csapatöszszevonás a dél-oszét határ mentén is. A készülődés újabb jele, hogy megkezdődött az ideológiai bomlasztás is. Ezt célozza, hogy speciálisan Dél-Oszétiába sugároz a napokban az Alanyija néven indított tévéállomás.