Új alkotmány Rómában

Mérföldkő az olasz állam 150 éves történetében a római törvényhozás legfrissebb döntése, amely teljes egészében átalakította az olasz állam intézményes formájáról szóló alkotmányi passzusokat: az eredmény a szövetségi rendszer felé mutató, teljesen decentralizált köztársaság képét mutatja.

Mintegy tizenöt éves álma vált valóra Umberto Bossi Északi Liga-vezérnek, amikor az olasz képviselőház után a szenátus is elfogadta a tartományok hatalmának erősödését is magában foglaló törvénycsomagot, amely 50 ponton változtatja meg az alkotmányt. Az olaszok által devolúciós reformnak, vagyis a „hatalom szétolvasztásának” nevezett módosítás hosszú évek óta tartó ádáz viták után született meg: a tét ugyanis végső soron a gazdagabb északi régióknak kedvező tartományi hatáskörök kiterjesztése, amely magában foglalja az oktatási, egészségügyi, helyi rendőrségi és fiskális autonómiát.
A módosítások nyomán létrejönnek a szövetségi szenátusok, miközben csökken a római törvényhozók száma, kibővül a miniszterelnök jogköre, míg megnyirbálták a köztársasági elnök jogait, és megváltozik az alkotmánybíróság kinevezése is. Nem hiába tartogatta Silvio Berlusconi kormányfő ezt a nagyszabású alkotmánymódosítást a kormányzati ciklusa végére: tanult ugyanis első miniszterelnöksége tapasztalataiból, amikor néhány hónapos kormányzás után éppen a mostani szövetséges Északi Liga zsarolása buktatta meg. A lovag ezúttal saját fegyverével győzte le a ligát, és az eddigi fontos törvények megszavazásakor végig a devolúciós reformmal tartotta sakkban koalíciós szövetségesét, így ügyes taktikázással sikerült az Olasz Köztársaság történetében rekordnak számító ideig egyben tartania a kormányzó pártokat.
Néhány hónappal a parlamenti választások előtt tehát majdnem kész a leltár: átpasszírozták mindkét kamarán a Berlusconit perbe fogó „vörös bírákat” sújtó bírósági reformot, és a jobboldalnak kedvező választójogi törvényt is. A lovag számolt a választási vereséggel is: az új törvények paragrafusai közé ugyanis becsempészték a parlamenti vizsgálóbizottságokat bírói jogkörrel felruházó passzust, amelynek leendő elnöke csak ellenzéki lehet.
Berlusconi tehát mindenképp védve lenne a még folyamatban lévő pereiben: ha nyer, mentessége lesz ismét, ha veszít, akkor pedig elég egy saját vezetésű bizottság. Az ellenzék a Bossi által megálmodott Padánia Köztársaságtól fél, és népszavazással hatástalanítaná a mostani alkotmánymódosítást. Érdekes módon az egyébként mindenben népszavazást tartó olaszok ez ügyben nem vonulnak az urnákhoz.