E hónap végéig tehet a magyar kormány észrevételt a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság (EB) felé a hazai iparűzési adó ellen indított perben. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere lapunknak elmondta: az adott ügy az uniós csatlakozás előtti időszakra is vonatkozik, a Komárom-Esztergom megyei bíróság kért Luxembourgból állásfoglalást. A magyar bíróság arra vár választ, hogy az iparűzési adó forgalmi típusú adónak tekinthető, vagy sem. Az EB-döntés érvényesítése kötelező a hazai igazságszolgáltatás számára.
Magyarországon egyre több cég keres jogorvoslatot az iparűzési adó megfizetése ellen, amiket a Legfelsőbb Bíróság minapi döntése értelmében felfüggeszt a magyar igazságszolgáltatás, amíg megérkezik a luxembourgi állásfoglalás. Kifogásukat egy 1977-es uniós irányelvre alapozzák, amely szerint az EU tagállamaiban csak egyféle forgalmi típusú adó alkalmazható, s mivel az általános forgalmi adó is e kategóriába tartozik, az iparűzési adó beszedése jogellenes. Vagyis hazánk uniós taggá válása óta e közteher – a cégek szerint – ellentétes az EU irányelveivel. Ezt a véleményt nem osztja a Fővárosi Közigazgatási Hivatal. A hatóság a közelmúltban rámutatott arra, hogy az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az erről szóló törvényt az Országgyűlés hatályon kívül nem helyezi.
A Deloitte szakértője továbbra is azt tanácsolja, hogy akik jogszerűtlennek tartják ezt az adónemet, kötelezettségük megfizetése mellett peresítsék követelésüket. Oszkó Péter nemzetközi példákkal támasztotta alá állítását: Ausztria önkormányzatokat finanszírozó különadóját már megszüntette a uniós bíróság, ám csak annak jár vissza a korábban befizetett összeg, aki a luxembourgi döntés előtt jogvitát kezdeményezett. Az Európai Bíróság főtanácsnoka pedig legutóbb, november 10-én egy német jövedelemadót érintő, ötmilliárd eurós költségvetési kihatással bíró vitában fogalmazott meg ugyanilyen ajánlást. Az olaszok hasonlóképpen jártak el a magyar iparűzési adóhoz hasonlatos ottani régiós adó ügyében. Itáliában szinte alig van olyan vállalkozás, amelyik ne nyújtott volna be kérelmet a jogellenesnek vélt adó visszatérítése érdekében. Ha a bíróság nekik adna igazat, az 120 milliárd eurós kiadást jelentene az olasz költségvetésnek. Oszkó Péter szerint ha az Európai Bíróság a jövőben alkalmazza a főtanácsnok legújabb ajánlását, kérdéses, hogy a magyar iparűzési adónál mit tekint majd határnapnak. A most folyó per tárgyalásának megkezdését, vagy a későbbi perek indulását.
Egyes vélemények szerint az iparűzési adó esetében egy visszamenőleges hatályú EB-döntés miatt összeomolhat a helyhatóságok költségvetése. Az önkormányzatok ugyanis nem lesznek képesek arra, hogy a befizetett pénzt visszajutassák a vállalkozásoknak. Így az államnak kellene helytállnia, az esetleges visszafizetések teljesítése a következő kormányt terheli majd. Tavaly 310,5 milliárd forintot fizettek be a cégek a helyhatóságok felé. Így a vitatható összeg a csatlakozás óta – kamatok nélkül – több százmilliárd forintra rúg.
Populáris áfacsökkentés. Alig érinti a szegényeket az áfa felső kulcsának csökkentése, amely elsősorban a tartós fogyasztási cikkeknél lesz érzékelhető – jelentette ki egy tegnapi konferencián Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke a távirati iroda tudósítása szerint. A szakember rámutatott: a kispénzűek által vásárolt termékek és szolgáltatások 42 százaléka a kedvezményes, 15 százalékos kulcs alá tartozik, ami viszont nem változik. Az alelnök úgy látja, a jövő évi adóváltozások legfontosabb elemének tekinthető áfacsökkentésnek politikai oka és populáris felhangja van. Koncepció nélkül nyúlt hozzá a kormány az adórendszerhez – áll a Fidesz tegnapi közleményében. Az ellenzéki párt szerint a jelenlegi nehéz helyzetből radikális adócsökkentéssel, a foglalkoztatás rendkívül magas közterheinek mérséklésével és a hazai vállalkozások ösztönzésével lehet kitörni, nem pedig üres ígéretekkel. (Sz. E.)
