Vadász ős génjeinkben

Az európaiak leginkább kőkorszaki vadász ősöktől, nem pedig a földművelést meghonosító, a kontinenst Közép-Kelet felől később benépesítő bevándorlóktól származnak – állapította meg a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatógárdája.

Magyarországon, Ausztriában és Németországban talált ősi csontvázak DNS-vizsgálatát végezték el a közelmúltban német kutatók, és következtetéseikkel vélhetőleg felélesztik a vitát a modern európai ember eredetéről. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a kontinenst – az eddigi elméletekkel szemben – nem földműveléssel foglalkozó, hanem vadászó-gyűjtögető emberek népesítették be elsőként, hozzávetőleg negyvenezer évvel ezelőtt – adta hírül a National Geographic News. Mindezt DNS-vizsgálatokra alapozzák, amelyek szerint a már itt élő vadászó-gyűjtögető hordák megjelenése után évtízezrekkel később a térségbe érkezett földművesek génjei csak kismértékben járultak hozzá az európai génkészlethez.
Ehelyett egészen más, de rendkívül fontos örökséget hagytak ránk: elterjesztették a földművelést, körülbelül 7500 évvel ezelőtt – állítják a kutatók. A vizsgálatok eredménye – amelyet a Science című szaklapban publikáltak a mainzi tudósok – meglepett bennünket – árulta el Joachim Burger, az intézet egyik antropológusa. – Azt vártam, hogy ezeknek a korai földműveseknek a DNS-e jobban hasonlít majd a ma élő európaiak örökítőanyagához, ezzel szemben szinte semmilyen hatást nem gyakoroltak rá – közölte. A földműves ősök ennyire szerény genetikai jelenlétét azzal magyarázza Peter Forster, a cambridge-i egyetem antropológusa, hogy a mai Izrael, Szíria és Jordánia területéről hozzávetőleg 12 ezer évvel ezelőtt útnak indult földműveseknek csak kis csoportjai találkoztak a mai Európa területén élő vadászokkal: átadták tudásukat, de az itt élők számbeli fölénye miatt csak igen szerény mértékben tudott megjelenni örökítőanyaguk a közösségek utódaiban. Ez volt az egyik első eset, hogy 7-8 ezer évvel ezelőttről származó emberi leleteket ilyen vizsgálatoknak vetettek alá – jelezte a kutatás jelentőségét Marek Zvelebil, a sheffieldi egyetem munkatársa.
Az angol tudós szerint a DNS-mintákkal igazolt elméletet támasztják alá a késő kőkorszakból származó cserépedények és művészeti alkotások is.
Többen megkérdőjelezik a mainziak következtetéseit. A német kutatók elfelejtették összehasonlítani a földműves és a vadászó-gyűjtögető ősök DNS-mintáit, holott az utóbbi csoportból is bőségesen rendelkezésre álltak volna leletek – érvelt például Joao Zilhao, a bristoli egyetem szakembere.