Csapdahelyzetben az önkormányzatok?

Bár a kormánypártok az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek jelentős bővüléséről számoltak be a 2006-os költségvetés parlamenti elfogadása után, az ellenzék, illetve a települések érdek-képviseleti szövetségei szerint jövőre már a napi működés kerülhet veszélybe, főként a falvakban. A központi büdzsé az előző évekhez hasonlóan továbbra is csak egy részét állja a közalkalmazotti és köztisztviselői béremeléseknek.

Továbbra is legalább százmilliárd forint hiányzik az önkormányzatok jövő évi gazdálkodásából, amely csak a kormány eredeti javaslatához képest javult a központi költségvetés egy héttel ezelőtti végszavazása előtt – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke, Pápa fideszes polgármestere. Kifejtette: a szokásos koreográfia szerint beterjesztett számok olyan súlyos válsághelyzetbe sodorták volna a településeket, hogy az MSZP–SZDSZ-es módosítások látszólag javítanak az önkormányzatok helyzetén. – A 2006-os közalkalmazotti béremelések költségeinek felét mintegy 22 milliárd forinttal finanszírozza az állam, csakhogy a szeptemberi emelések áthúzódó hatásai miatt ez az öszszeg a következő évben további 35-36 milliárdos kiadást ró az önkormányzatokra, miközben a köztisztviselők illetményemelését a településeknek kell kigazdálkodniuk – hangsúlyozta a fideszes politikus. – A kormány az úgynevezett kátyúpénzeknél a 10 milliárdos igénnyel szemben 5 milliárd forintot akart adni, s ehhez képest hagytak jóvá végül 8 milliárdot. Jövőre nem jut több pénz az okmányirodák fenntartására, az új közigazgatási eljárási törvény végrehajtására, az uniós normák szerint e-közigazgatás bevezetésére, és az sem segít, hogy ebben a helyzetben nőtt a fejlesztésre fordítható keret – fűzte hozzá.
Ezzel szemben Jauernik István (MSZP), az önkormányzati bizottság alelnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja azt emelte ki, hogy az önkormányzati ágazat anyagi támogatásánál jelentős változásokat értek el a koalíciós pártok. – Az államháztartási hiány miatti zárolás a tervezett 29,3 milliárd forintról 7 milliárdra csökkent, a központi büdzsé összességében 217 milliárd forintos fejlesztési kerete mellett jövőre további 320 milliárdos uniós támogatásra számíthatnak az önkormányzatok – sorolta a szocialista politikus, hangsúlyozva a terhek csökkenését az áfacsökkenés, az egészségügyi hozzájárulás megszűnése, illetve a családtámogatások átszervezése miatt. Jauernik nem tart attól, hogy a 400 ezer közalkalmazott, illetve a negyvenezer köztisztviselő béremelése komoly gondokat okozna, és 2006-ot az önkormányzatok szemszögéből nyugodt, kiegyensúlyozott évnek nevezte.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke, Kaposvár fideszes polgármestere viszont úgy látja, hogy a soha nem látott mértékű, mintegy 68 milliárdos pénzelvonásnak a települések, az iskolák, az óvodák látják kárát. – A kormány semmibe vette a hét nagy önkormányzati szövetség huszonkét pontos segélykiáltását, folytatódik a városok vagyonfelélése, a falvak pedig még jobban eladósodhatnak – vélekedett.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség alelnöke, Szentkirály polgármestere megerősítette a félelmeket. Szerinte végleges értékelést csak a költségvetés részletes ismeretében lehet adni, azonban már látszik, hogy a kistérségi társulások erőltetése miatt rosszabbul járnak azok a községek, amelyek ragaszkodnak intézményeik önálló fenntartásához. – Nem javul 2006-ban az önkormányzatok helyzete, jelentős működési hiánnyal számolunk – állapította meg Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, a Veszprém Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja, aki szerint ugyanakkor a választási évben nem várhatók tömeges iskolabezárások.