Egy kis alföldi faluból indult, a világ egyik legbefolyásosabb filmese lett

Százharminckét éve született Korda Sándor magyar származású brit filmrendező, a brit filmipar egyik meghatározó alakja, akit a világ Sir Alexander Korda néven ismer. A filmmogul olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh, az általa alapított London Films nevű filmstúdióban készült alkotások pedig az angol filmművészet nagyjai közé emelték. Egyik leghíresebb munkája, a VIII. Henrik magánélete Oscar-díjat is nyert.

2025. 09. 16. 9:32
Korda Sándor 1938-ban. Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első Oscar-díjas brit alkotás

Korda első átütő sikere az 1933-ban készült VIII. Henrik magánélete lett, amely első brit filmként tört be az amerikai piacra, és első brit alkotásként kapott Oscar-díjat a címszereplő Charles Laughton révén. A következő években forgatott filmjeiben (Don Juan magánélete, Rembrandt, Lady Hamilton) a történelem és a művészet nagyjait hozta emberközelbe. 

Korda olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh (akik az általa rendezett Lady Hamiltonban együtt is játszottak) vagy Merle Oberon, akit később feleségül vett.

Dolgozott a magyar származású Leslie Howarddal (Női szakasz, A vörös Pimpernel) és Marlene Dietrichhel is (Őnagysága nem akar gyereket). Közeli jó barátja volt a későbbi kormányfő, Winston Churchill, aki több forgatókönyvet is írt Korda cégének, az író Graham Greene és Robert Graves, valamint a rendező-színész Orson Welles.

Sir Alexander Korda

A legendásan jól öltözött, mindig elegáns öltönyt, cipőt, kesztyűt, kalapot viselő Korda szellemes, kiváló társalgó és híresen nagy pénzügyi hazárdőr volt. Filmvállalkozásain nemegyszer vagyonokat veszített, de rendszeresen talpra állt. Az a mondás járta róla, hogy az üres páncélszekrényből is képes volt pénzt kivenni. A brit állampolgárságot 1936-ban kapta meg, 

1942-ben VI. György király lovaggá ütötte, így kijárt neki a Sir Alexander Korda megszólítás.

A második világháború alatt ismét Hollywoodba ment, de akkor már ünnepelt rendezőként. A háború után visszatért Angliába, ahol jobbára producerként tevékenykedett, és a televíziózás jelentőségét felismerve filmjei jogát nagy tévétársaságoknak is eladta. Érdekelte a háromdimenziós film, sőt az illatokat kibocsátó szagosfilm is. Utolsó munkája a Laurence Olivier rendezésében és főszereplésével készült Shakespeare-adaptáció, a III. Richárd volt 1955-ben. Hatvanévesen harmadszor is megnősült, de nem sokáig élt együtt huszonéves feleségével: 1956. január 23-án a Kensington-palota közelében lévő otthonában szívrohamot kapott és meghalt.

1996-ban posztumusz Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott. Túrkevén, ahol mellszobra is áll, színházterem őrzi nevét. 1947 és 1967 között az ő nevét viselte a brit filmakadémia (BAFTA) az év legjobb brit filmjének járó kitüntetése, róla nevezték el a Corvin Budapest Filmpalota legnagyobb termét, valamint az etyeki Korda Sándor Filmstúdiót. 

 

 

 

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.