Mindenható „sóbiznisz”

Síkosságmentesítés címén több ezer tonna nátrium-kloridot szórnak évente Budapest útjaira, károsítva a növényzetet, az utakat és az autókat – jelentette ki Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint gazdasági érdekek miatt nem alkalmazzák a város vezetői az Európa-szerte bevált, környezetbarát módszereket. A fővárosi illetékesek szerint a szórás differenciált, s jelenleg ez a legolcsóbb eljárás. Tavasszal mindenesetre szembesülhetünk vele: mit tett tönkre a só a városban.

Hozzák nyilvánosságra a főváros vezetői, hogy kik és milyen szerződések alapján szállítják Budapestre azt a több ezer tonna sót, amellyel a havas, jeges utak síkosságmentesítését végzik városszerte – követeli Illés Zoltán, a jelenlegi parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. Hozzátette: vannak természetes, környezetbarát vegyi anyagok, mint a magnézium-klorid, a Trans-heat nevű magyar találmány, de a célra megfelelő lenne olyan természetes anyag, mint az őrölt salak, a homok vagy a faforgács is. – Bár az elmúlt napok kedvező időjárása arra utal, hogy hamarosan vége a télnek, a főváros – vélhetőleg egyoldalú gazdasági érdekek miatt – tizenhat év óta nem hajlandó lemondani a környezetszennyező sózásról. Pedig nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen például Ausztriában, a skandináv államokban, sőt több magyarországi nagyvárosban már tiltott a sózás – hangsúlyozta Illés Zoltán.
Ozsváth Kálmán, a Fidesz budapesti zöldtagozatának elnöke közölte: a só a növények, az út menti fák természetes kloridin tartalmát nyolc-tízszeresére növeli, ami pusztulásukhoz vezethet, jelentős károkat okoz az útburkolatokban és közművekben, és felmérések szerint autóink élettartamát tizenöt évvel rövidíti meg. A Szövetség környezetvédelmi elképzelései között szerepel az utak sózásának megtiltása, szabálysértéssé nyilvánítása.
Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes lapunknak azt mondta: az ellenzéki politikusok téves adatokkal dolgoznak, mert például Bécsben nagyobb a sófelhasználás a budapestinél, s az Egyesült Államokban is a nátrium-klorid a legelterjedtebb síkosságmentesítő anyag, amely ráadásul a legolcsóbb is. – Lehet kísérletezni, de a biztonságos közlekedés érdekében figyelembe kell venni a viszszafagyási időt. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. száz szórógépe közül 96 alkalmas a só homokkal való keverésére. Differenciáltan szórunk, azaz ott, ahol nincsenek növények, négyzetméterenként 40 gramm, fákkal, bokrokkal szegélyezett utakon 20 gramm, a korrózióveszélynek különösen kitett hidakon és felüljárókon pedig 10 gramm a megengedett sómennyiség – emelte ki a főpolgármester-helyettes, aki cáfolta, hogy gazdasági érdekek alapján dolgoznának.
– Minden vegyi anyag káros, de csodaszer nincs – közölte Koltainé Pfeiffer Zsuzsa, az FKF Rt. környezetvédelmi főosztályának vezetője, hozzátéve: ahol lehet, alternatív anyagot is alkalmaznak, csökkentik a só mennyiségét, de nátrium-klorid nélkül ma még nem lehet megfelelő minőségű síkosságmentesítést elérni.