Kolosi baloldali kapcsolatai

A baloldal korábbi állításaival szemben nem vádolható Fidesz-közeliséggel a Tárki vezetője, Kolosi Tamás, aki Erdős Ákos cégbirodalmának egyik meghatározó alakja. Korábban a Tárki, a Gyurcsány-féle Altus és a Népszabadság közös céget is alapított. A kutatóintézetnek a kancellária megrendelésére és sokmilliós támogatásával készített legfrissebb felmérése szerint egyre jobban élünk.

A Kolosi Tamás vezette Tárki kutatóintézetet az Orbán-kormány időszakában gyakran azzal vádolták meg baloldalról, hogy Fidesz közeli. Az intézet vezetőjének cégkapcsolatai azonban egészen mást mutatnak: Kolosi a miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak a cégbirodalmában számos cégben felbukkan mind a mai napig. De kapcsolatba került a Gyurcsány-féle Altus Rt.-vel és a Népszabadsággal is. Ezért talán nem véletlen, hogy utóbbi orgánum tegnapi számában címlapon hirdette a Tárki legfrissebb, a kancellária által megrendelt és sok millió forinttal támogatott felmérésének eredményét: egyre jobban élünk.
A Népszabadság az Erdős Ákos-féle Láng Holding Rt.-vel együtt tagja volt a már megszűnt Agrimédia Kft.-nek, amelyben abban az időszakban Kolosi felügyelőbizottsági tag volt. Említést érdemel még az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Líra & Lant Rt., amelynek igazgatósági tagja (1994–1997), majd elnök-vezérigazgatója (1997– 2004) volt Kolosi Tamás, miközben Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese a felügyelőbizottságban kapott helyet.
Kolosi számos más Erdős érdekeltségben is fölbukkan(t) különböző pozíciókban: például ügyvezetőként az Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft.-ben, a B+V Lap- és Könyvkiadó Kft.-ben és a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft.-ben, igazgatósági tagként a Láng Holding Rt.-ben, illetve felügyelőbizottsági tagként az Állami Nyomdában, az Athenaeum Nyomdában, a Gyomai Kner Nyomdában és a Diákbónusz Kht.-ban.
Ismert, a kancellária megbízásából és támogatásával a Tárki olyan kutatást jelentetett meg, amely szerint „soha nem tapasztalt módon”, harminc százalékkal nőtt a háztartások reáljövedelme az utóbbi négy évben, a szegénység és a jövedelemkülönbségek pedig 2003 óta érzékelhetően csökkentek. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi „háztartási-statisztikai” felmérése, amely tízezer család vizsgálata alapján készült, megállapította, hogy a két szélső jövedelmi tizedbe tartozók egy főre jutó jövedelme közötti arány 7,5-szeres, amely lényegében azonos a kilenc évvel ezelőtt mérttel.
Vezércikk a 7. oldalon