Nem csillapodik a felháborodási hullám a Szántóddal folyó hétéves belterületi határvitából éppen csak kikeveredett Zamárdiban. A balatoni nagyközség kétszáz ingatlantulajdonosa akár a nemzetközi fórumokig is elmegy, ha a Natura 2000 törvény továbbra is természetmegőrzési területként jegyzi a dél-balatoni vasút és a szántódi rév között elterülő 170 hektáros nádassal borított, az ott élő békákról Brettyónak nevezett területet. Március végén már tartottak egy demonstrációt, és mint megtudtuk, hamarosan újfent félpályás útlezárással adnak hangot felháborodásuknak.
– Félrevezettek és becsaptak bennünket a szakhatóságok, amikor a Brettyóban lévő, kárpótlás során szerzett ingatlanjainkat védettség alá vonták – állítja Mojzer Lászlóné, a felháborodott tulajdonosok képviselője. Zamárdi „brettyósai” azt sérelmezik, hogy miközben az európai védettségre kijelölt, és a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott területek 99,7 százaléka külterületi, főként állami tulajdonú ingatlan, a Zamárdi belterületéhez tartozó, privát földterületekből álló Brettyó is „feketelistára” került. Mojzer Lászlóné lapunknak azt mondta: 1993 óta várják, hogy a kárpótlás során szerzett, osztatlan közös tulajdonú területet kiparcellázzák.
Kiss Jenőné, a település polgármestere lapunknak elmondta: különleges idegenforgalmi övezetté alakítanák a Brettyót, ami azt jelenti, hogy az – némi beépíthetőség mellett – összefüggő zöld terület maradna.
A Balatoni Nemzeti Park észak-somogyi tájegységvezetője szerint a zamárdi Brettyó Natura 2000-be történő kijelölése nem a tulajdonosok bosszantása, hanem a dél-balatoni berkek, nádasok védelme érdekében történt. Rózner György kiemelte: a Natura 2000 egyébként kevésbé szigorú korlátozás, kategorikus és szigorúbb viszont a természeti értékként magasabban jegyzett nádasok védelme. Ezért ez utóbbi megkerülhetetlen.
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről