Castro új barátokra talált a térségben

Fidel Castro, az agg kubai pártfőtitkár vezetésével egy hétig tartó ünnepségsorozat keretében emlékeztek meg egy negyvenöt éve történt eseményről: akkor vallott kudarcot a CIA által kiképzett kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben.

Kuba és az Egyesült Államok között egy nappal azután került sor a három napon át – 1961. április 17–19-ig – tartó összecsapásra, hogy Castro április 16-án megerősítette: két éve szocialista forradalom zajlik a szigetországban. A kommunista vezér 1960 során államosította az amerikai és a forradalom elől elmenekülő kubai emigránsok tulajdonát. Megtorlásul az Egyesült Államok megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Az ifjú demokrata John F. Kennedy elnök azonban csak vonakodva egyezett bele az akcióba, amely a történészek szerint az amerikai titkosszolgálat elégtelen helyzetfelméréséről árulkodott. Az 1300 állig felfegyverzett kubai emigráns és zsoldos – repülőgépek támogatásával – akart partra szállni, hogy a hadsereg segítségével megbuktassa Fidel Castrót. A kubai államfő az USA világra szóló fiaskója után egy időre blokád alá vette a guantánamói amerikai támaszpontot is.
Castro, a csődbe ment ország egyeduralkodója mostanában ismét erőre kapott. Hugo Chávez venezuelai államfő és az újonnan megválasztott bolíviai elnök, Evo Morales Castróval együtt politikai szövetséget kötött, és megalakította az „jó tengelyét”. A legújabb fejlemény, hogy Caracasban a héten hivatalosan is bejelentették: a jövőben Venezuela legnagyobb olajcége még nagyobb mértékben járul hozzá Kuba energiaigényeihez.