A volt osztrák külügyminiszter asszony hangsúlyozta, Brüszszel készen áll arra, hogy a következő izraeli kormánnyal dolgozzon a biztonság és béke előmozdítása érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy mindkét fél „mélyen” óhajtja a konfliktus békés és tartós megoldását. Annak a reményének is hangot adott, hogy Izrael – miután 2010-re létrehozza végleges határait, folytatja a megszállt Ciszjordániából való „elszakadását”. Hozzátette: Izrael egyoldalú akciókkal és az erő alkalmazására alapozott döntésekkel nem teremtheti meg biztonságát. A biztos figyelmeztette Izraelt, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a két állam végső helyzetének kialakítását célzó tárgyalásokat alááshatják. Elmondta még, hogy az unió tisztában van a palesztinok gazdasági és humanitárius igényeivel és azzal, hogy a szegénység és szélsőségesség ördögi körét meg kell szakítani.
A vitában a szocialista Dobolyi Alexandra, a külügyi bizottság tagja fejtette ki véleményét. Írásában e mondatok is szerepelnek: „Mi is történt a választásokkal… Megítélésem szerint az, hogy Sharon (a helyesírási szabályok szerint: Saron) és utódja, Olmert tervét a további kivonások érdekében a West Bank (értsd: Ciszjordánia – L. I.) területéről választásokká változtatták, így őrizve meg Izrael vallási identitását”. Dobolyi óvta Izraelt, határát ne úgy húzza meg, hogy annak eredményeként „három különálló kanton jön létre”, mert így „ez a valami a bukott állam felé fog vezetni”. Leszögezte azt is: „Az Európai Unió világossá kell hogy tegye izraeli barátaink számára, hogy nem érdekük, hogy ezt tegyék, mert biztos, hogy ez újabb palesztin felkeléshez fog vezetni, és ezt mindenki tudja, hogy mit jelent.”

„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról