The New York Times
A világsajtó legfajsúlyosabb lapjainak vezető témája annak latolgatása, hogy Irán hol tart atomprogramjában, és mi a szándéka vele az Egyesült Államoknak. A vezető liberális amerikai lap szerint óriási megdöbbenést keltett az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád azon mondata, hogy mégis tovább dolgoznak a P–2-es centrifugán, amelyről a teheráni kormány azt állította: három évvel ezelőtt befejezték a vele való munkát. Nyugati elemzők már hosszú ideje gyanakodnak arra, hogy Irán titokban dolgozik Abdul Kadír Kán, a pakisztáni atombomba atyjának a feketepiacon felkínált P–2-es centrifugájával, de eddig erre nem volt bizonyítékuk. Mahmúd Ahmadinezsád elnök most beszédében szolgáltatott erről bizonyítékot. A P–2-es centrifuga – mint az iráni elnök közölte – megnégyszerezi a perzsa állam urániumdúsítási képességét. E centrifugák segítségével Irán jóval hamarabb atombombához juthat, mint sejtették.
Toronto Sun
„Méreggel töltött rakéták esőként hullnak az Irakban vagy Afganisztánban állomásozó amerikai csapatokra; lelőnek egy amerikai utasszállító gépet; öngyilkos merénylők robbantanak nagyvárosokban… Szeptember 11-e megismétlődik. Vagy még rosszabb… nagyobb bizalmatlanság Kína és Oroszország részéről, és totális gyűlölet az arab és muzulmán világban. Az olajárak az égbe szöknek, és globális recesszió veszi kezdetét” – kezdődik a kanadai lapban az a cikk, amely mérlegeli, hogy mi történik, ha az amerikaiak megtámadják Irán nukleáris létesítményeit, amely Irán „Pearl Harbor”-ja lenne, és nem egy háború végét, hanem annak kezdetét jelentené.
News Center
Az amerikai hírportál Dennis J. Kucinich kongresszusi képviselőnek George W. Bush elnökhöz intézett levelét közli, amelyben a képviselő közli: amerikai csapatok a hírek szerint már katonai műveletbe kezdtek Iránban. A képviselő a támadás helyett diplomáciát ajánl, és figyelmezteti az Egyesült Államok elnökét arra, hogy a szomszédos Irakban lévő amerikai csapatokat még nagyobb veszélynek tennék ki, ha háborút indítanának Irán ellen.
Associated Press
A világ leggigantikusabb amerikai nagykövetsége épül Bagdad iraki fővárosban, a Tigris folyó partján. A mérete akkora, mint Vatikán városáé. A komplexumnak saját védelmi ereje, és önálló víz-, valamint energiaellátása lesz. Mindezt tökéletes titokban tartják. Még az építkezés helye is titok, amin az irakiak mosolyognak, mert saját szemükkel látják, amint huszonegy épület emelkedik ki a földből, és jelképesnek is tekintik, hogy valójában honnan kormányozzák Irakot.

Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint