Olvasóinktól

Kosik Dénes (Szeged): Olvasom, hogy a bíróság nyilatkozata szerint a politikailag kényes ügyeket majd csak az országgyűlési választások után kezdik tárgyalni. Végiggondolva a helyzetet, komolyan aggódom. Aggódom, mert én például sosem vettem részt a privatizációnak keresztelt szabad rablásban. Nem bonyolódtam kétes ingatlanvásárlási ügyekbe. Nem alapítottam cégeket, fantomcégeket meg pláne nem. Nem csaltam áfát, eszembe sem jutott okiratokat hamisítani. Gyuszi nevű ismerősöm ugyan van, de ő nem taxisofőr, így fel sem merült annak a lehetősége, hogy a mások által sikkasztott pénzt vele küldözgessem a csókos haveroknak. Nem pöffeszkedem másoktól elzabrált villában, így annak felújítási, átalakítási költségeit sem írtam le az adómból. Nem hoztam alkotmányellenes törvényeket, és nem tiltottam be, nem oszlattam fel törvényellenesen gyülekezések egész sorozatát. Ha valami véletlen folytán pezsgőspohár került a kezembe, fel sem merült bennem, hogy brókerbotrányba került személlyel koccintgassak. Egyetlen fontos intézmény vezetőjét sem váltottam le törvényellenesen, és embertelen módon senkit sem motoztattam meg. A tőlem eltérően gondolkodókat sosem neveztem kóbor (veszett) kutyáknak, nem akartam senkit telephelyre zárni, és nem szidtam ellenfeleim nénikéjét sem. Törvénytelenül nem másoltam kopogtatócédulákat, nem verettem senkit félholtra. Tessék mondani, jogilag nem lesz ebből nekem semmi bajom?!

Deák Istvánné (Petőhenye): Az első választóktól és a fiataloktól, így ismeretlenül, de kérni szeretnék valamit. Kérek tőlük egy órát az életükből. Ez az egy óra elegendő arra, hogy április 9-én elmenjenek szavazni, és támogassák a Fidesz jelöltjeit. Nem kérek sokat, csak azt, hogy egy órára keljenek fel a számítógép, a tévé elől, hagyják későbbre a munkát, a szórakozást, még a tanulást is, és vegyék ki részüket a hétköznapi történelemből. Ne gondolják azt, hogy egy szavazat nem számít, ne higgyék, hogy nem lehet jobbá tenni ezt a világot. Most ez az ország bajban van. Most itt az ideje, hogy ti is megmozduljatok, és segítsetek Magyarországot újra jó útra téríteni. Segítsetek, hogy utána ti is joggal várjátok el a jövendő kormánytól a segítséget saját, egyéni boldogulásotokkal kapcsolatban! Sokan voltatok másodikán a Kossuth téren csillogó szemekkel, sokszor könnyes tekintettel. Adjátok tovább ezt az érzést társaitoknak is, mert ti vagytok az a generáció, amely munkájával, tettrekészségével, születendő gyerekeivel életben tudja tartani ezt a hazát a következő ezer évre is.

Záborszky László (Debrecen): Álságosnak tartom, hogy az SZDSZ egy gyermekkel kampányol. „Ki törődik Kovács Pistikével?” Elsősorban a szüleinek kell törődni vele, de ehhez egészséges szellemű, ép családok kellenek, és megfelelő családtámogatás, például családi adókedvezmény. Nem kérünk abból, hogy egy olyan párt törődjön a gyermekekkel, amelynek tagjai között szép számmal akadnak a drogliberalizáció apostolai, és azok, akik a homoszexuálisoknak a jelenleginél több jogot követelnek. „Több SZDSZ, több tudás” – olvassuk egy plakáton, ahol Kovács Pistike fejére tesz egy nagy könyvet. Ha az SZDSZ kampánytanácsadója lennék, nem dicsekednék az oktatásügy helyzetével. Magyar Bálint botrányos ámokfutása következtében az Országos Közoktatási Intézet felmérése szerint minden szempontból nőtt a társadalmi elégedetlenség az oktatással kapcsolatban.