Keresni kezdték a baszk politikai pártok a kedvező pozíciókat, hogy megtalálják a megfelelő partnert, mert biztosra veszik, hogy a baszk alaptörvény hamarosan ismét napirendre kerül. A tartós tűzszünet bejelentése után az addig lépéshátrányba kényszerített Juan Rodríguez Zapatero visszaszerezte a kormányra kerülése óta fokozatosan elvesztett előnyt a jobboldali néppárttal szemben. A spanyol kormányfő átalakította kormányát, és kikerült belőle az eddigi védelmi miniszter, aki ellenezte a katalán statútum bővítését és az ETA-val kötendő fegyverszünetet – politikai megegyezésért cserébe.
A szocialista miniszterelnök tavaly megkapta a felhatalmazást a madridi parlamenttől, hogy adott esetben – vagyis ha az ETA bejelenti, hogy felhagy a fegyveres harccal – tárgyaljon a baszkföldi helyzet rendezéséről. A – még mindig betiltott – Batasuna az enyhülő légkörben egyre többet szerepel a nyilvánosság előtt, gyakrabban rendez politikai célú tüntetéseket, és mind gyakrabban jelennek meg követeléseik az írott és elektronikus sajtóban. Magától értetődik, hogy az egyik követelés a Batasuna betiltásának megszüntetése, amit azonban a spanyol néppárt is csak úgy fogadna el, hogy ha előbb az ETA kimondja saját felszámolását. Az ETA viszont néhány napja közzétette a Zutabe című időszakos kiadványát, amelyben kijelentette, hogy a tűzszünet meghirdetésével meg akarja változtatni Baszkföld jelenlegi politikai státusát.
Sőt az El Mundo kedden közölt cikkében megismételte Arnaldo Oteginek, a Batasuna szóvivőjének a tűzszünet bejelentése után tett első nyilatkozatait. Eszerint Otegi Spanyolországnak és Franciaországnak azt a hajlandóságát szeretné kipuhatolni, hajlandók-e elfogadni és tiszteletben tartani a baszk lakosságú területeknek azon döntését, hogy független államban egyesülnek? Erre az utóbbi kérdésre mindig elutasító választ kaptak, vagy még azt sem.
Mike Tyson pénze elfogyott? Megint kiállna Jake Paul ellen














