Argentína is követi a bolíviai államosítást

Nem nyugodnak a kedélyek a május elsején államosított bolíviai szénhidrogének ügyében. A bolíviai elnök, Evo Morales azt kockáztatja, hogy a hirtelen államosítással megtartja hazai híveinek bizalmát, de el is veszítheti fontos térségbeli szövetségeseit.

Bolívia első indián elnöke sokáig várt az államosítási rendelet nyilvánosságra hozatalával, mert mérlegelnie kellett a döntés bel- és külpolitikai következményeit. Egyrészt saját pártján belül is akadtak ellenzői, másrészt hiányoztak a végrehajtáshoz szükséges technikai feltételek. „El Evo” végül a belpolitikai szempontokat helyezte előtérbe, mert az őt megválasztó polgárok azt várták tőle, ne késlekedjen, hanem minél előbb váltsa valóra legfontosabb választási ígéretét.
A május elsején bejelentett rendelet különösen azért érinti érzékenyen a Bolíviában dolgozó külföldi cégeket, mert az állam lefoglalta a kitermelt szénhidrogén-mennyiséget, és a továbbiakban annak csak egy részét, 18 százalékát hajlandó átengedni. Az eddig folytatott gyakorlat és a korábban kötött szerződések szerint 82 százalék járt nekik. A másik érzékeny csapás a bolíviai leányvállalatok venezuelai mintára való átalakítása: amelyik cég maradni akar az országban, annak bele kell egyeznie, hogy a bolíviai állam lesz a részvények többségének (51 százalék) a tulajdonosa. A rendelet hat hónapot biztosít a korábbi szerződések átdolgozására, amit a cégek természetesen elfogadtak, és hajlandók tárgyalni.
Brazília elnökét, Lula da Silvát azért érte váratlanul Morales döntése, mert októberben másodszori megválasztására készül, és Amerika-párti ellenzéke, illetve a tömegkommunikációs eszközök máris a szemére vetették, hogy túlontúl engedékenyen fogadta el az új helyzetet. Argentína elnöke, Néstor Kirchner mindig rokonszenvvel tekintett a bolíviai elnökre, de már országa sem tudja függetleníteni magát az államosítási hullámtól. Az egyik argentin politikai szervezet újra állami kézbe akarja venni hazájának, a kilencvenes években magánkézbe adott stratégiai természeti erőforrásait. Az itteni legnagyobb kárvallottak a Bolíviában is bajba került spanyol óriáscégek: a Repsol, az Endesa és a Gas Natural.