Valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy hiba volt alkotmánynak nevezni, tehát okos változtatás lenne – hangoztatta véleményét Erkki Tuomioja, az EU soros elnökségét júliustól betöltő Finnország külügyminisztere. Tuomioja az EU külügyminisztereinek hét végi bécsi tanácskozásán vett részt, ahol a német küldöttség által felvetett ötletre reagált. Ennek értelmében az európai alkotmány „alaptörvényre” való átkeresztelésére azért lenne szükség, hogy eloszlassa azon európai állampolgárok aggodalmát, akik az európai közösség megreformálása céljából alkotott okmányt elutasították, mert megfoghatatlannak tartották azt. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kifejtette: „Németországban alaptörvénnyel rendelkezünk, amely ugyan nem hordozza magában az alkotmány szót, de jogilag azzal egyenértékű.”
Az európai vezetők szerint az Európai Unió jelenlegi formájában, huszonöt tagországgal reformokra szorul. Az alapszerződést azonban mind a francia, mind a holland lakosság egyértelműen elutasította egy évvel ezelőtt, az akkori nemmel szavazók pedig azóta nagyobb tábort tudhatnak maguk mögött.
Az alkotmányban lefektetett legfontosabb pontok az uniós külügyminiszteri poszt létrehozása, a kül- és biztonságpolitikában való együttműködés kiszélesítése, a belső piac kiterjesztése, valamint a jelenlegi finanszírozási rendszer átláthatóbbá tétele. Az EU tagállamai közül tizenötnek a parlamentje ratifikálta a dokumentumot. A magyar Országgyűlés 2004 decemberében fogadta el azt. Wolfgang Schüssel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja egy tegnapi interjúban az alkotmány megmentése mellett foglalt állást.
origo.hu
Ismét Pride-párti tüntetést szerveztek Hadházyék, de már ők is unják
